Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.” János evangéliuma.,, 3:16-17
1945. február 13-án, ma 77 éve, hogy Budapest ostroma befejeződött, a várost pedig elfoglalták az orosz csapatok.
„1944. december 20-án a 2. és 3. Ukrán Front csapatai megindították közös, Budapest bekerítésére irányuló hadműveletüket.” (Forrás: https://tti.abtk.hu/terkepek/1944-1945-budapest-ostroma)
A harcok mindegyik oldalról hatalmas áldozatokat követeltek. A főváros közel két hónapig tartó ostroma során életét vesztette mintegy 25 ezer polgári személy, és több mint 52 ezer lakos megsebesült. Budapest épületeinek 27 százaléka elpusztult vagy súlyosan megrongálódott; lakások tízezrei semmisültek meg vagy váltak lakhatatlanná. „A németek felrobbantották az összes Duna-hidat.
A szovjetek a harcokban és a Konrad-hadműveletekben csaknem 80 ezer katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. A német-magyar katonai veszteség - halottak és sebesültek - is elérte a százezret.” (Forrás: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=9143) És nem feledkezhetünk meg a megerőszakolt nők tömegéről (becslések szerint 50.000-200.000 között mozoghat az áldozatok száma http://epa.oszk.hu/00000/00003/00023/peto.html), valamint a több tízezer kényszermunkára elhurcolt emberről sem.
Ezek mögött a szörnyű számok mögött arcok vannak, személyek, telve jó és rossz tulajdonságokkal, álmokkal és félelmekkel. Mind tartoztak egyszer valakikhez, egy családhoz, egy közösséghez.
Ezek mögött a szörnyű számok mögött arcok vannak, személyek, telve jó és rossz tulajdonságokkal, álmokkal és félelmekkel. Mind tartoztak egyszer valakikhez, egy családhoz, egy közösséghez.
És mindnek az élete erőszakosan ért véget. Volt egy korszak, amikor felszabadításként kellett emlékezni arra, ami történt, de ez minden, csak nem felszabadítás.
Mert az igazi szabadítás az, amiről a ma reggeli igénk beszél. Amikor Isten Fia emberré lett értünk azért, hogy mi találkozzunk újból a Teremtőnkkel. Közöttünk nőtt fel, közöttünk élt, tanított, dolgozott, hogy mi megismerhessük Istent olyannak, amilyen Ő valójában. Magára vette lázadásunkat, és vállalta az utolsó bűnösnek járó kivégzést, hogy mi élhessünk örökké az Ő országában.
Nem azért jött, hogy ítéljen, nem azért, hogy megmutassa, mi sosem tudunk ilyen tökéletesek lenni, hiába is törjük magunkat. Azért élt köztünk, hogy végre megértsük, nem kell félnünk Istentől, hisz Ő utat nyitott nekünk Hozzá.
Azért jött, hogy szabaddá tegyen minket a jóra. Hogy megismerjük, bűntől szenvedő emberek, mi a jó és a rossz valójában, és felelősen tudjunk dönteni Mellette.
Hát engedd magad ma reggel rácsodálkozni Istenre, és lásd meg, Ő tényleg meg akar menteni!
(Szilvási-Csizmadia Andrea)
Mert az igazi szabadítás az, amiről a ma reggeli igénk beszél. Amikor Isten Fia emberré lett értünk azért, hogy mi találkozzunk újból a Teremtőnkkel. Közöttünk nőtt fel, közöttünk élt, tanított, dolgozott, hogy mi megismerhessük Istent olyannak, amilyen Ő valójában. Magára vette lázadásunkat, és vállalta az utolsó bűnösnek járó kivégzést, hogy mi élhessünk örökké az Ő országában.
Nem azért jött, hogy ítéljen, nem azért, hogy megmutassa, mi sosem tudunk ilyen tökéletesek lenni, hiába is törjük magunkat. Azért élt köztünk, hogy végre megértsük, nem kell félnünk Istentől, hisz Ő utat nyitott nekünk Hozzá.
Azért jött, hogy szabaddá tegyen minket a jóra. Hogy megismerjük, bűntől szenvedő emberek, mi a jó és a rossz valójában, és felelősen tudjunk dönteni Mellette.
Hát engedd magad ma reggel rácsodálkozni Istenre, és lásd meg, Ő tényleg meg akar menteni!
(Szilvási-Csizmadia Andrea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése