Prédikátorok könyve 7:8
Újat alkotni nehéz. Amikor nekilátunk egy munkának, és kiderül, hogy teljesen új amit csinálunk, sokszor azt sem tudjuk, hova nyúljunk. Sokkal jobb egy munka végén becsatlakozni. Sokkal egyszerűbb, ha már egy kijárt ösvényen kell haladni, amit mindenki ismer. Sokkal kellemesebb aratni, mint vetni.
A Prédikátor könyvének írója olyan, mintha azt mondaná, hogy hagyd ki a munka nehezebb részét. Persze jó lenne, ha megtehetnéd, hogy mindig csak a végén szállsz be, de valakinek el is kell kezdeni. Nem arról beszél, hogy hagyd a nehezét másra, hanem azt mondja, hogy legyél türelmes! Ne vágj bele mindenbe! Ne gondold, hogy mindenre képes vagy! Legyél türelmes!
Ismerd a határaidat! Tudd, hogy mire vagy képes! Azt mondja az író, hogy nem kell neked megváltanod a világot. Lehet, hogy épp le vagy terhelve. Lehet, hogy azt sem tudod, hogy hol áll a fejed. Lehet, hogy pont egy sikerélményre van szükséged, hogy felállj. Azt mondja az író, hogy ne kapkodj! Ne csapj bele mindenbe, mert lehet, hogy csak újabb bukás lesz! Fejezz be egy munkát, amit már elkezdtél! Persze, jók az ötletek. Jó, ha van új célod, de előtte érd el az előzőt!
Nézz körbe! Gondold végig, hogy mi az amit nem fejeztél még be magad körül! Legyen egy nagy volumenű céges projekt, vagy csak a takarítás. Egy házfelújítás, vagy csak egy bútor összeszerelés. A lényeg, hogy fejezd be! Ne hagyd félbe, mert jó a munkát befejezni.
Legyél türelmes, és fejezd be amit elkezdtél!
(Ömböli Dávid)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése