Ez a megoldás nem más, mint az imádság.Hatalmas Istenünk van, és bizonyára ezt már sokszor megtapasztaltuk életünk folyamán. Semmi sem túl nagy ahhoz, hogy Isten számára elérhetetlen, lehetetlen volna. Semmi sem túl kicsi ahhoz, hogy Isten atyai gondoskodással, szeretettel ne törődne vele.
Gyerekkorunkban a mindennapokhoz tartozott egy kis karcolás, horzsolás, később a csalódások és a győzelmek. Öröm volt minden egyes csekély problémával, diadallal a szüleinkhez szaladni.
Gyerekkorunkban a mindennapokhoz tartozott egy kis karcolás, horzsolás, később a csalódások és a győzelmek. Öröm volt minden egyes csekély problémával, diadallal a szüleinkhez szaladni.
Pontosan ugyanígy vihetünk bármit Isten elé, és biztosak lehetünk abban hogy ő mély érdeklődéssel és féltő gondoskodással fog várni bennünket.
Felemelő érzés, amikor imáink szemünk láttára teljesednek be az életünkben.
Felemelő érzés, amikor imáink szemünk láttára teljesednek be az életünkben.
Ezért nem szabad abba hagynunk az imádkozás nagyszerű lehetőségét.
Imádkozhatunk bocsánatért a múltért, azokért a dolgokért, amelyekre a jelenben szükségünk van, és segítségért és útmutatásért a jövőre nézve. Elvihetjük saját múltunkat, jelenünket és jövőnket Isten jelenlétébe. Imádkozhatunk másokért. Isten gondjaira bízhatjuk azokat a közeli és távoli embereket, akik az emlékeinkben és a szívünkben vannak.
Ezeket olvasva talán egészen másképp hangzana a következő kijelentés: „Hogyne aggódnánk!
Minden okunk megvan rá! De aggódásunk a Hatalmas Istenünk tenyerébe tehetjük le.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése