Ha megdobnak kővel dobd vissza kettővel. Legalábbis gyerekkoromban ezt mondogattuk. Persze elég ritkán dobálóztunk kővel, de rímelt, és viccesnek tűnt. Ma már annyira nem tetszik.
Amikor két gyerek veszekszik, általában egy felnőtt közbelépésére az első reakció az, hogy “Ő kezdte”. Belénk van kódolva, hogy hárítsuk a felelősséget. Valamiért már gyerekkorban jól tudjuk, hogy hogy kell megérvelni, hogy nem a mi hibánk ami történt. Persze felnőttként sokkal jobban meg tudjuk érvelni, hogy miért nekünk van igazunk. Általában megkeressük, ki tehet arról a rossz dologról, ami történt, és jól leszidjuk, vagy talán még jobban meg is büntetjük valamilyen módon.
A Biblia azt mondja, hogy a gondolkodásmódunkat meg kell változtatnunk. Gondolj úgy a másik emberre, mintha te állnál magaddal szemben. Mit szeretnél? Hogy arcon köpjenek, vagy hogy kedvesen mosolyogjanak rád? Hogy kritizáljanak, vagy hogy építő javaslatokat tegyenek? Hogy ítélkezzenek feletted, vagy hogy támogatva vezessenek a helyes útra?
Ha szeretnéd, hogy a másik ember korrekt módon bánjon veled, neked is úgy kell vele bánnod. Persze ez nem garancia, de ha mindenki így gondolkodna, betartaná ezt a szabályt, sokkal szebb lenne az élet.
Isten nem akarja, hogy neked, vagy másnak rossz legyen. Épp ezért tegyél mindent úgy, ahogy szeretnéd, hogy veled tegyenek!
(Ömböli Dávid)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése