Példabeszédek könyve 15. fejezet 1. vers
Beszélni művészet.
És most nem a szónoklatra gondolok, hanem a mindennapi kommunikációnkra.
Talán mindannyiunkban ugyanazok a kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.
“Mikor kellene megszólalnom?
Egyszerre mennyit beszéljek, hogy ne legyen túl sok, de túl kevés sem?
Vajon a másik ugyanazt érti a szavaim alatt, mint én? Hogyan fogalmazzam meg a gondolataimat úgy, hogy lehetőleg ne bántsak meg senkit?”
Ha a szóbeli kommunikáció minden buktatója egyszerre eszünkbe jutna, talán nem is mernénk többé megszólalni. De mégis beszélnünk kell. Beszélünk a családtagjainkkal, a szomszéddal, a bolti eladóval, a munkatársunkkal, a barátainkkal, és még sorolhatnám.
Ha a szóbeli kommunikáció minden buktatója egyszerre eszünkbe jutna, talán nem is mernénk többé megszólalni. De mégis beszélnünk kell. Beszélünk a családtagjainkkal, a szomszéddal, a bolti eladóval, a munkatársunkkal, a barátainkkal, és még sorolhatnám.
Sőt, szükségünk is van a valódi emberi kommunikációra és kapcsolatokra.
Akkor miért olyan nehéz mindez?
Elsősorban a félelem miatt. Akárhányszor megszólalsz, veszélynek teszed ki legféltettebb kincsedet: a szíved. Minden megszólalással meg kell nyílnod valaki előtt, így mások betekintést nyerhetnek belső világodba.
Elsősorban a félelem miatt. Akárhányszor megszólalsz, veszélynek teszed ki legféltettebb kincsedet: a szíved. Minden megszólalással meg kell nyílnod valaki előtt, így mások betekintést nyerhetnek belső világodba.
És ez sebezhetővé tesz. Sőt, sokszor sebzetté is.
Hányszor történt már olyan, hogy megszólaltál, és valaki lekezelően vagy bántón válaszolt?
Vagy megnyíltál valaki előtt, de neki nem tetszett, amit meglátott belőled? És ezek mind nagyon tudnak fájni.
Ennek hatására megtanulsz védekezni, megkeményíted a szíved.
Ennek hatására megtanulsz védekezni, megkeményíted a szíved.
Többé nem nyílsz meg igazán mások előtt, és te is keményen, bántóan válaszolsz, hogy ne kelljen sebezhetővé tenned önmagadat.
De hadd mondjak el egy titkot: mindenki fél. Mind ugyanabban a cipőben járunk.
De hadd mondjak el egy titkot: mindenki fél. Mind ugyanabban a cipőben járunk.
Vágyunk a kapcsolatra, vágyunk arra, hogy önmagunk lehessünk mások előtt, de félelmünkben mindenki ellenséggé válik körülöttünk. Különösen azok, akik a legközelebb állnak hozzánk.
Mi lenne hát a megoldás? Nyisd meg a szíved! Kontraproduktívnak tűnik, de a védekezés csak még több védekezést szül. Ám ha sebezhetővé teszed magad, azzal lehetőséget adsz másoknak is arra, hogy leeresszék a védelmüket, és megnyitod az utat a valódi, őszinte emberi kapcsolódás felé.
Ez gyakran valóban fájdalommal jár, de hosszú távon mégis megéri, hiszen beszélni művészet.
Mi lenne hát a megoldás? Nyisd meg a szíved! Kontraproduktívnak tűnik, de a védekezés csak még több védekezést szül. Ám ha sebezhetővé teszed magad, azzal lehetőséget adsz másoknak is arra, hogy leeresszék a védelmüket, és megnyitod az utat a valódi, őszinte emberi kapcsolódás felé.
Ez gyakran valóban fájdalommal jár, de hosszú távon mégis megéri, hiszen beszélni művészet.
És mi a mestermű? Egy-egy igazi mosoly, önfeledt nevetés, valódi könnyek, őszinte kapcsolatok, és egy felszabadult közösség, ahol mindenki önmaga lehet.
(Cserpán Ádám)
(Cserpán Ádám)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése