Élete végén egy idős ember a következőt mondta: „Csodás dolog úgy felkelni, hogy nem tudom, hogy alakul az életem estig. Csodás dolog, úgy gondolni a mai napra, hogy annak minden perce hatalmas ajándék a Mennyei Atyánktól, amely soha nem fog visszatérni.
Végül, minden reggel felteszem magamnak ezt a kérdést: Isten nekem adta ezt a napot, de rajtam áll, hogy mire használom fel?
A fájdalmak, nehézségek árán még szorosabban foghatom Isten kezét.”
Minden percet ajándékba kaptunk a mi Istenünktől. Figyeljük meg, hogy mint mond Jézus:
„Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy:
Mit öltsünk magunkra? Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.
Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6,31, 33–34)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése