Ruth egész élete a Boázzal való találkozás előtt is boldog volt, ezt tudjuk róla.
Jó kedvvel dolgozik, nevet a következő napnak – ezek rá vonatkozó kifejezések.
Boldog ez az asszony, mert szembesül a dicsérettel, de ha nem hallaná a dicséretet, akkor is boldog lenne, mert az Úrban van a boldogsága alapja.
Ez a lelki állapot hatással van másokra is, a családra, a házanépére, még mindazokra is, akik hallják az ő cselekedeteit; „dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedeteit”.
A Példabeszédek könyve végén tehát azt látjuk, hogy Istenben bízva a hatalmas gondoskodó Úr hátterében a hívő asszony, feleség, édesanya, nagyszülő életében milyen boldogság látszik és milyen lelki és fizikai jellemzők mutatkoznak meg. Ruth is rábízta magát Istenre.
Az Istenbe vetett bizalma a körülményektől függetlenül valósult meg.
A Példabeszédek könyve végén tehát azt látjuk, hogy Istenben bízva a hatalmas gondoskodó Úr hátterében a hívő asszony, feleség, édesanya, nagyszülő életében milyen boldogság látszik és milyen lelki és fizikai jellemzők mutatkoznak meg. Ruth is rábízta magát Istenre.
Az Istenbe vetett bizalma a körülményektől függetlenül valósult meg.
Ruth életének a példájában még azt is látjuk, hogy nagyon lehetetlen, nincstelen helyzetben is, mit élt át ő Istenben bízva; szárnyai alatt oltalmat talált.
A derék asszonynál is láthatjuk, hogy bölcs volt, dolgozott, szerette az Atyát, bízott benne.
Az ő boldogságáról nem kell beszélni, mert ő tele volt örömmel, és ezt kell nekünk is tovább adnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése