Mindennap az Ige fényében- TEJ VAGY KEMÉNY ELEDEL

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 5,8-14

8 Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet, 9 és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.
10 Mert az Isten őt a Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte.  
11 Erről nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmagyarázni, minthogy eltompult a hallásotok.   
12 Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre.  
13 Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú.
14 A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére.

"Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre." (Zsid 5,12) Amikor a Zsidókhoz írt levél szerzője éppen készült arra, hogy megmagyarázza nekik Krisztus papságát, egyszerre csak kétségei támadtak afelől, hogy hallgatói készen vannak-e a témára. Természetesen már készen kellene lenniük: "Tanítóknak kellene lennetek." Azonban továbbra is tejre volt szükségük, a csecsemők eledelére, és nem kemény eledelre, melyet felnőtteknek szolgálnak fel. Senki nem mehet be Isten országába gyermeki hit nélkül. Ez viszont nem azt jelenti, hogy Isten azt akarja, gyermetegek legyünk. Mindenkinek újjá kell születnie. Máskülönben soha nem látja meg Isten országát. De ez nem azt jelenti, hogy Isten azt akarja, hogy lelki csecsemők maradjunk. A keresztyén egyházon belüli nevelés csaknem teljesen a gyermekekre korlátozódik. Sok felnőtt ember, aki magas szintet ért el szellemi képességei kibontakoztatásában, olyan fokon érti a Bibliát, mint egy tízéves gyerek. Tanítóknak kellene lenniük, de lelki "tej-diétán" élnek. Ezért a keresztyén nevelés korunk legfőbb feladata. A furcsa szektáknak, amelyek gomba módra szaporodnak az egész világon, semmi esélyük sem lenne, ha a normális keresztyének ismernék saját tanításaikat. Majdnem minden új szekta egy régi bűn újraéledése. Természetesen egyikünk sem növi ki sohasem az üdvösség "ábécéjét". Soha nem dobhatod el azt, dolgoznod kell vele és építkezned kell rá. Hacsak nem hatolunk mélyebbre, és nem jutunk magasabbra, valójában fennáll annak a veszélye, hogy még azt a keveset is elveszítjük, amink van. Az egyház egészének és egyenként minden egyes tagnak sokkal komolyabban kell vennie a nevelést. A gyenge hitnek számtalan oka lehet. Bármelyik az alábbiak közül: kacérkodás a bűnnel, az imádkozás elhanyagolása, kapcsolattartás rossz társasággal. Az ilyen és a hasonló dolgok jól ismert okai az erőtlen hitnek. Azonban minden tapasztalt és istenfélő lelkipásztor egyetért abban, hogy a gyenge hit fő oka a tudatlanság. ------------- -----------------------------------------------------------------------------------------------------