„Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.” (Zsoltár 34:20)
Ezt a gondolkodást a világtól sajnos a hívők is átvették. Olyan „evangelizációs” üzenetek terjedtek el, amik arról szólnak, hogy Isten szeret téged (ami önmagában igaz, de nem ez az evangélium)
Gyere Jézushoz és minden problémád megoldódik.
Ezek az üzenetek azt hangsúlyozzák az Istent kereső emberek számára, hogy mindegy milyen bűnökben vagy nem számít, gyere Jézushoz! – úgy ahogy vagy, mert Ő a bűnös embereket is szereti (mintha nem is kellene megtérni), ha bármi problémád van ebben a gonosz világban, gyere Jézushoz és Ő megoldja minden problémádat (mintha később már semmi problémája nem is lenne),vannak, akik az üzenetükben már nem is beszélnek bűnről, amiből meg kellene térni, hanem csak problémákról, amiket Jézus meg fog oldani.
Az ilyen emberek számára a gyülekezet a „béke szigetének” tűnik, ahol semmi probléma nincs, csak öröm és békesség.
Az ilyen üzeneteket hirdető szolgálóknak van ma a világon a legnagyobb létszámú gyülekezete, mert beengedték a világot a gyülekezetbe. Egy idő után azonban vannak, akiknél bekövetkezik a csalódás és a kijózanodás. Ez nem véletlen, mert ez az egész egy hazugság, az ördög ravasz munkája.
Egy tanító szolgálatú ember mondta, hogy amikor ő hirdette az evangéliumot, akkor mindig csak egy-két ember tért meg, az is igaz azonban, hogy ő felhívta mindenki figyelmét arra is, hogy mivel jár Krisztus követése.
Egy Európában szolgáló evangélista arról számolt be, hogy „amíg nem a Krisztust hirdettük, addig semmi bajunk sem volt, azóta viszont megtapasztaltuk, hogy mi az üldözés”. A világ nyugati felén ma az a nézet terjedt el, hogy vannak egyes országok a földön, ahol ma is üldözik a keresztyéneket (Kína, arab országok stb), de a nyugati országokban most nincs üldözés. Tényleg nincs! A kérdés azonban az, hogy miért nincs? A válasz az, hogy nem a tiszta evangéliumot – nem a Krisztust – hirdetik!
A „mennyei ember”-nek nevezett szolgáló, akiről könyv is jelent meg magyarul, a halálos ítélet elől menekült el Kínából. Meglátogatott sok nyugati gyülekezetet és bizonyságot tett és szolgált azokban. Ezzel együtt azt is megállapította, hogy ez a nyugati keresztyénség egyáltalán nem olyan, mint a kínai: „ami itt nyugaton van az nem is igazán keresztyénség” – mondta.
Most szeretnék rátérni az idézett ige első részére és azt hangsúlyozni, hogy „Sok baja van az igaznak!”
Korábbi időkben számomra is inkább az ige második fele volt a hangsúlyosabb, de amikor elhatároztam, hogy a továbbiakban semmiben sem akarok megalkudni, attól fogva kezdtek megváltozni a dolgok: egyre több bajom lett!
Korábban én is hajlamos voltam úgy gondolkozni, hogy az Úr mindenből kiment bennünket, tehát az áldott hívő élet jellemzője az, ha semmi baj nem ér bennünket. Ha mégis adódik valami, akkor az a bűn miatt van vagy az ördög munkája. Rá kellett jönni, hogy ez egyáltalán nem így van. A hívő élettel egyszerűen vele jár a sok baj.
Az idézett ige első fele azt mondja – és most ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy „sok baja van az igaznak” – az igazságban (Krisztusban) járó embernek.
Ez egy állítás, egy szellemi igazság kijelentése. Tudjuk, hogy Jézus magára mondta, hogy Ő az IGAZSÁG. Ebből közvetlenül adódik az is, hogy akik Jézussal járnak, azoknak bizony fel kell készülniük rá, hogy sok bajuk lesz!!!
Ez tény, ez is Jézus ígéretei között van!
Jézus mondja:
„Emlékezzetek meg ama beszédekről, amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem.” (János 15:20-21)
Ez egy realitás és erre kell felkészülni a keresztyén élet útján elindulóknak. Aki mást hirdet, az hazudik. Jézus azt is mondta, hogy aki követni akarja Őt, az előbb üljön le és gondolja végig, hogy mibe fog ez kerülni neki, nehogy később szégyenszemre – a világnak okot adva a gúnyolódásra – kénytelen legyen félúton feladnia azt:
„Ha valaki én hozzám jön, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom. Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-e mivel elvégezze? Nehogy minekutána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, aki látja, Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghezvinni!” (Lukács 14:26-30)
Ne felejtsük el, hogy a világ fejedelme a Sátán, a világ fiai pedig a Sátán fiai.
Lehetetlen olyan evangéliumot hirdetni, amit a világ be tud fogadni, ami neki is tetszik.
Bárhogyan is próbálják sokan elfogadhatóvá tenni azt, ez képtelenség. Az igazi evangéliumra a világ ellenségesen fog reagálni! Kivéve azokat, akiknek a szívét az Úr már előre felkészítette és elég alázatosak ahhoz, hogy befogadják azt. Valóban ezzel a realitással – a várható nehézségekre is figyelmeztetve – kerül ma kihirdetésre az evangélium vagy csak valami kellemes zenei aláfestéssel egy romantikus álomként vázolva azt a leendő hívőknek?
Tudjuk, hogy Jézus sokaknak nyíltan megmondta, akik követni akarták Őt, hogy nem alkalmasak Isten országára. Jézus ezt meg tudta állapítani és az ige részletesen be is számol róla, hogy kik és miért nem alkalmasak Isten Országára.
A fenti igében is azt olvassuk, hogy aki jobban szereti saját családját, mint Jézust és nem képes hordozni a keresztet (halálra adva minden testi vágyát és világi kívánságokat) az nem lehet Jézus tanítványa.
Mondhatjuk ezt úgy is, hogy aki nem vállalja fel a Jézus miatt várható konfliktusokat a saját családjában az nem lehet az Ő tanítványa. Más helyen más feltételeket is szab Jézus……A keresztyénség nem egy szabadidős, alternatív szórakozás, hanem egy egész életre szóló, komoly és veszélyes vállalkozás: egy életforma.
Nagy kihívás keresztyénnek lenni, és saját erőből ez nem megy, csak egy folyamatos és szoros közösségben Jézussal.
A szolgálók és az érett hívők felelőssége, hogy figyelmeztessék a hívő életben elindulni akaró, Istent kereső embereket, hogy megóvják őket a későbbi csalódásoktól és a teljes odaszánásuk hiányában várható sorozatos kudarcoktól.
A valóság tehát az, hogy számítani kell rá, hogy ha valaki hívővé válik és az igazság útján, a keskeny úton jár, azaz Jézusban éli az életét, annak számítania kell rá, hogy annak bizony sok baja lesz.
Ez azonban nem egy negatív üzenet, és nem ez az üzenet vége, mert a folytatás úgy kezdődik, hogy „de” és úgy folytatódik, hogy „valamennyiből kimenti az Úr”. Ez az ígéret teszi igazán reményteljessé az üzenetet.
Akármilyen nagy nehézségeken, megpróbáltatásokon kell is átmenni a hívőknek, az Úr ki fogja ezekből hozni őket. Gondoljunk a következő hithősökre, akiket szintén nagy nehézségekből (a halálból) mentett ki az Úr: kihozta Józsefet a börtönből, Sidrákot, Misákot és Abednégót a tüzes kemencéből és Dánielt az oroszlánok verméből.
Isten természetfeletti beavatkozása által, Isten nevét megdicsőítve történtek meg mindezek.
Fegyverkezzetek fel tehát azzal a gondolattal, hogy „néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Ő benne, hanem hogy szenvedjetek is Ő érette:” (Fil 1:29)
„Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon megpróbáltatásokban lesz részetek; de bízzatok: én legyőztem a világot.”(János 16:33)
MP3-meghallgatásra, letöltésre:
https://drive.google.com/file/d/0B8E_7y7z2onxX3BIYkE5ZXdLM2M/view
Ez az írás – változtatás nélkül – szabadon terjeszthető a szerző nevének és honlap címének megadásával: https://keskenyut.wordpress.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése