REINHARD BONNKE- Egy kegyes ember: Jusztusz

Minden emberi közösségben vannak olyanok, akik mindig megragadják az adódó lehetőségeket, magukra vonják a figyelmet, könyöküket használva, másokat félrelökve jutnak előre, és akik mindig az előkelő helyeket foglalják le maguknak. Szeretnék bemutatni nektek az ApCsel első fejezetéből egy embert, aki éppen az ellenkezőjét tette: "Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt" (ApCsel 1:23). Jusztusz egyike volt annak a két embernek, akiket a tizenkét apostol közé jelöltek az öngyilkos Júdás helyett. Mindketten egyformán alkalmasak voltak. Sorsot vetettek, hogy eldöntsék, melyikük töltse be ezt a helyet. Ma úgy mondanánk, feldobtak egy pénzérmét. Fej vagy írás. Az érme a fejre esett, így a másik jelölt, Mátyás került a tizenkettő közé. Többet nem hallunk Jusztuszról a Szentírásban.

Képzeljük el, milyen irigység keseríthette volna meg egész hátralevő életét! Azt olvassuk róla, hogy korábban János tanítványa volt, és kezdettől fogva követte Krisztust. Most pedig félre lett tolva. Nem őt választották arra, hogy a valaha volt legillusztrisabb csoport tagja legyen!

Mégis soha egyetlen utalást nem találunk arra nézve, hogy Jusztusz bármilyen neheztelés miatt támadta vagy megzavarta volna a gyülekezet működését. Egyházi legendák szólnak későbbi ténykedéséről, amelyek igen jó fényt vetnek rá. Az egyik ezek közül azt írja, hogy a hetven tanítvány egyike volt, akit Jézus kiküldött, és később ő volt az, aki az evangéliumot Etiópiába elvitte. Hogyan? Jusztusz a hit embere volt, aki tudta, hogy Isten az ő oldalán áll. Ha valaki hisz Istenben, nem számít neki az emberek tisztelete. Az ilyen ügyeket az Úr kezébe teszi, és ott is hagyja. Papiusz lejegyzi, hogy a pogányok megpróbálták megmérgezni Jusztuszt, de csodálatos módon túlélte. Akinek a szívében nem gyülemlik fel méreg, azon nem fog a mérgezett kupa sem!

REINHARD BONNKE
Forrás: https://www.facebook.com/notes/napi-gondolatok-reinhard-bonnk%C3%A9t%C3%B3l/egy-kegyes-ember-jusztusz/660581377441903