A Sínai-szövetség megkötése áldozatbemutatással zárult.
Az áldozati állat vérének felét a szövetség könyvének felolvasása és a nép ígérete után Mózes ráhintette a népre: Annak a szövetségnek vére ez, amelyet az Úr kötött veletek... (2Móz 24,8).
Ez a vér összekötötte Istent és a népet, s megpecsételte a szövetséget.
Az új szövetség Krisztus áldozatán alapul. Az Ő kiontott vérén váltattunk meg (1Pt 1,18k).
Ahogyan az első szövetséget a vér léptette életbe (Zsid 9,18-20), ugyanúgy az új szövetséget is. Jézus a Mk és Mt ev-ban olvasható szereztetési igékben úgy szól, hogy a szövetség vérének a saját vérét nevezi (Mk 14,24; Mt 26,28).
A Krisztus véréről való beszéd az Ő engesztelő áldozatának, halálának az erejét hirdeti.
Ebben az erőben részesedik a gyülekezet az úrvacsora sákramentuma által, amelyet Pál a Krisztus testével és vérével való közösségnek nevez (1Kor 10,16).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése