💥Van erőm💥

Ismerős, amikor egy helyzet miatt éjszakákon át forogsz az ágyadban? Amikor az elméd elméletek gyárt, a szíved meg fájdalmasabban dobog, mint valaha. Fogalmad sincs, hogy hogyan is lehetne megoldani azokat a belső harcokat, amelyek benned dúlnak, de másoknak semmi tudomása sincs ezekről. 

Ha így telik el az éjszaka, akkor másnap erőtlennek, gyengének érzed magad. Ilyenkor egy dolgot szoktam tenni, mégpedig felkelek, letérdelek, és Istenhez kiáltok: „Kérlek, Uram! Segíts! 

Pontosan tudod, hogy milyen helyzetben vagyok.”
Pár évvel ezelőtt egy tengerparti kisvárosban jártam, és valamilyen oknál fogva rendkívül zaklatott voltam. A tengerparton hatalmas volt a nyüzsgés, és bármennyire kerestem a békességet, ő valahogy elkerült engem. Ennek ellenére kis idő eltelte után tökéletes békességre leltem. 

Az hogy lehet? – kérdezhetnéd. Az Úr jelenlétét éreztem. Tudtam, hogy ott van. 

S elképzeltem, – ahogy akkor régen Jézus elkezdett járni a vízen – engem, süllyedő embert felemel.
De ez még többször szól. A történet nem ér véget a békesség megtalálásával, hanem épp ellenkezőleg, a békesség tovább adásával folytatódik. Ha már megismertem Istent, akkor ismertessen meg Őt másokkal. Ha már itt élek, akkor szeressek úgy, ahogy Ő. Támogassam azokat, akik most szenvednek; legyek egy kis reménysugár másoknak.
Ha már tudom, hogy az Úr van előttem, akkor bátran indulhatok, mert Isten gondoskodó, védelmező szeretetével vesz körül engem.