Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Alfred Christlieb -

"Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!" ---"Mikor az Úr Illést fel akarta vinni a szélvész által a mennybe, elment Illés és Elizeus Gilgálból. Illés ezt mondta Elizeusnak: Maradj itt, kérlek! ... Elizeus ezt felelte: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged!"(Mt. 5,16) 2.Kir. 2,1-2

 

 

Minden idők hívői örülhetnek, ha olyan hűséges prófétájuk van, mint Illés. Milyen nélkülözhetetlennek látszott ez a hűséges ember! Szerették volna, ha még hosszú ideig velük marad; de eljött az óra, amikor Isten magához akarta szólítani őt.

Így van ez mindig. Az áldott életű és hűséges szolgák életében is eljön a pillanat, amikor Isten haza akarja vinni őket a mennybe. Van eset, amikor szabad kérni az élet meghosszabbítását, de van, amikor Isten végzése megmásíthatatlan. Hajoljunk meg ilyenkor Isten akarata előtt és vigasztaljon meg bennünket az a drága tudat, hogy az Úr haza akarta vinni őket a mennybe.

Igénk a megmásíthatatlan isteni végzés mellett egy olyan kapcsolatot is mutat, ami nem szakad meg. Ez az, ami Illést és Elizeust összeköti. Háromszor kéri Illés Elizeust, hogy maradjon el tőle, de mindháromszor ünnepélyesen kijelenti Elizeus, hogy ezt soha nem teszi meg. Látjuk ebből, milyen hűségesen és szilárdan kapcsolódott mesteréhez. Nem múlandó lelkesedésből csatlakozott hozzá! Az a kapocs, amely hozzá fűzte, nem emberi volt. Isten Igéje és akarata kötötte össze őket (l.Kir.19,16). Ahol barátokat, házastársakat, munkatársakat maga Isten kapcsol össze, ott hiábavaló az erőfeszítés szétszakításukra, mint ahogy Saul sem tudta szétszakítani Dávid és Jonathán barátságát.