Menj, de jöjj vissza! Mert tudod, mit cselekedtem veled! (l.Kir. 19,20)
Menj! Ezzel a szóval ad engedélyt Illés Elizeusnak, hogy szüleitől és testvéreitől elköszönjön. Meg is tagadhatta volna tőle ezt, és a fiatalembert törvényeskedő módon magához köthette volna, de nem tette. Jó ezt azoknak meggondolniuk, akik fiatalokat vezetnek a Jézus Krisztus követésének útjára. Ha az ember megtiltja nekik a megengedett örömöket is, ezzel képmutatásra és látszatszentségre neveli őket.
Illés azonban így folytatta: "... de jöjj vissza"!
Határozott figyelmeztetés van ebben. Illés azt akarja ezzel kifejezni: Ne engedd, hogy bárki is visszatartson otthon! Szabadságod van arra, hogy szüleidet meglátogasd. El ne felejtsd azonban mennyei elhivatottságod! Ehhez mindenáron hűnek kell maradnod. - Ez a figyelmeztetés bizonyára nem volt felesleges. Nagyon valószínű, hogy mondtak ilyet neki: "Hogyan indulhatsz el ilyen bizonytalan jövőbe? Ki fog gondoskodni megélhetésedről? Csakugyan el akarod dobni az atyai örökséget"? Ekkor hallotta lelkében Elizeus a figyelmeztetést: Jöjj vissza"!
Hasonlóképpen kell segítenünk azokat, akik mint ifjak, vezetésünkre vannak bízva. Pál ezt írja az l.Kor. 6,12-ben: "minden szabad nékem, de én nem engedem, hogy bármi úrrá legyen felettem". Végül ezt mondja Illés: "Tudod, mit cselekedtem veled"! El ne feledkezzél elhívásodról!
Ez különösen fontos Ige a Jézus Krisztus fiatal követőinek is. Lehet, hogy tartósan világi környezetben élsz, lehet, hogy véletlenül rossz társaságba kerültél, gondold meg, mire hívott el Isten! Egy pillanatra se feledd el, amit az Úr Jézus érted tett! Ő a Magasságos Isten fia, és a kereszten életét és vérét adta érted. Ha ezt meggondolod, akkor a világi kívánságok és bűnök elvesztik vonzó erejüket.
"Menj, de jöjj vissza! Mert tudod, mit cselekedtem veled!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése