Reinhard Bonnke: Ima és evangélizáció!

Az imádság nem helyettesíti az evangélizációt, mert ezek valójában együtt járnak. A közbenjáró imádság azt jelenti, hogy Istenhez szólunk az elveszettekről - és kérjük, hogy váltsa meg őket a bűneikből. Az evangélizáció pedig azt jelenti, hogy az elveszettekhez szólunk Istenről - és kérjük, hogy béküljenek meg vele, és ne az ellenségei, hanem a barátai legyenek. Ima és evangélizáció, evangélizáció és ima - szükségük van egymásra! Együtt viszik az evangéliumot a világba. A nemzetek felé való szolgálat a közbenjárással kezdődik, és nem nyilvános kampánnyal. A lelkek megmentése nem egy projekt, amelyet egy bizottság irányít - hanem egy szenvedély. Mielőtt megszólítod a tömegeket, szólítsd meg róluk Istent! Persze, tudom, lelkesítő gondolat, hogy tömegek előtt állsz és prédikálsz nekik, de mi van akkor, ha Isten azt akarja, hogy egyszerűen imádkozz ezekért a tömegekért a titkos imaszobádban? Itt végződik el a munka fele. Tegyük fel, hogy valaki más áll a színpadon a reflektorfényben, te pedig a színpad mögött imádkozol erőteljesen a prédikátorért. Az ilyen férfiakra és nőkre Isten felfigyel, és még örömet is ad a gyakorlása. A közbenjáró imádság egy megszentelt talaj - olyan talaj, amelyet imádkozók könnyei áztatnak. Jézus maga is járt ott, amikor a Gecsemáné-kertben imádkozott értünk. Micsoda nagy tanító! És ott volt a Golgota-hegyen, ahol legmagányosabb óráit töltötte: ott is imádkozott mindnyájunkért, és saját vérével írta be nevünket a Bárány Élet Könyvébe. Halleluja! Ámen!