A mai napon olvasandó igeszakasz: Jak 5,1-11 | |||||
| |||||
"Ne lopj!" | |||||
(2Móz 20,15) | |||||
Felebarátainkkal mint emberekkel találkozunk, s mint ilyeneket tisztelnünk kell őket. "Ne öld meg felebarátodat! Szeresd őt!" Találkozunk felebarátainkkal mint férfival és nővel, és tisztelnünk kell őket, mint nemiséggel rendelkező emberi lényeket. "Ne paráználkodj! Élj tiszta életet a házasság állapotán kívül és belül!" És találkozunk felebarátainkkal a kereskedelem, a javak és a szolgáltatások forgalma területén. "Ne lopj! Légy sáfára annak, amit rád bíztam!" Isten megtiltja a lopás minden lehetséges formáját, kezdve a bankrablástól, a munkások bérének elsinkófálásán át a munkaidő ellógásáig. És Isten a tolvajlást bűnnek hívja. Társadalmunkban erkölcsi követelményeinket a körülményeknek megfelelően változtatjuk. Bizonyos dolgok talán bűnnek és vétségnek minősülnek, ha azonban elég ember csinálja azokat, akkor ártatlan dolognak kiáltjuk ki azt a bizonyos kihágást. Aztán "már egyszerűen csak élünk vele". Isten törvénye nem ennyire rugalmas. És ha mi azt tartjuk a fő dolgunknak, hogy Isten akaratát cselekedjük a jelenvaló világban, akkor jobban tesszük, ha gondosan ügyelünk, nehogy "modernizáljuk" erkölcsi követelményeinket. Dühíteni tud-e még, hogy társadalmunkat, a legmagasabb rangúaktól a legalacsonyabb rangúakig át meg átjárja a lopás, a megvesztegetés és a mások kiuzsorázása? Gyűlölöd-e még a szélhámosokat? Hiszed-e még, hogy jobb dolog becsületesnek és szegénynek, mint ügyeskedőnek és gazdagnak lenni? Jobban tennénk, ha határozottan eldöntenénk, hogy melyik oldalon állunk. Nemrég valaki azt mondta, hogy az egyház határai valamikor Afrika és Ázsia dzsungeleiben, a missziói mezőkön húzódtak. Most azonban az üzleti élet dzsungelében vannak a határok. Itt döntjük el, hogy kit szolgálunk: Istent vagy a Mammont. És a becsületes, istenfélő ember itt tart ki, mint valami mártír, hordozva a kereszt jelét. Isten nemcsak ahhoz ragaszkodik, hogy tartózkodjunk a lopás minden formájától. Pozitíve azt akarja, hogy vagyonunkat úgy tekintsük, mint valami letétet, amely egy rövid időre ránk van bízva. Az evilági vagyon birtoklásának az egyetlen szép és maradandó előnye az, hogy sáfárok lehetünk, akiknek szabad jót cselekedni azzal, amit Isten egy kis időre reánk bíz. | |||||
2016. október 28., péntek
Mindennap az Ige fényében- ISTEN ÉS AZ ANYAGI JAVAK
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése