Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Heródes ellenséges indulattal volt a tirusiak és szidóniak iránt, de azok egy akarattal elmentek hozzá és békét kértek.      Csel 12,20

Milyen drága dolog békében élni egymással! Igénk megmutatja, hogy lehet azt megzavarni, helyreállítani és megtartani. Heródes itt a békesség megrontója. Támadást tervez a két kereskedőváros ellen. Ez hasznára lenne. E világban mindig úgy volt, hogy a haszon keresése veszekedésre és háborúskodásra vezetett. Így volt már Ábrahám és Lót pásztorainál is: "versengés támadt" köztük (1.Móz 13,6). Vigyázzunk, nehogy feltámadjon szívünkben Heródes haszonszerzési vágya, amely megrontja embertársainkhoz való viszonyunkat! Hadd maradjon velük való kapcsolatunk Istennek kedves! Az ellenség, a nagy békességrontó, Isten népének soraiba is be akar hatolni. Hogyan tudjuk ilyenkor a békességet megtartani? - Ez a két város együttesen cselekedett. Nem akart egyik a másik rovására Heródessel tárgyalni. Nem szégyeníti-e meg ez a két kereskedőváros egyes keresztyén csoportok magatartását, akik nem tudnak együttmunkálkodni, mivel csak a saját javukat és növekedésüket tartják szem előtt?! A Krisztus Lelke nem sokkal hatalmasabb összekötő erő-e, mint a világi uralkodók földi, politikai érdekei?! (Vö. Ef. 4,3; l.Móz 45,24; Préd. 4,12.) S hogy tudjuk a megrontott békességet helyreállítani? Ha igazán az a célunk, akkor megtaláljuk az utat is hozzá. Egyeseknek így kell szólniuk Jóbbal: "Nincs is közöttünk az igazság felismerője, aki kezét közbevethesse kettőnk között" (Jób 9,33). Komolyan kell ezért könyörögnünk, és Isten küld ilyen embert, mint ahogy Jób és barátai közé elküldte Elihut (Jób 32,1). Aki a mennyei Király előtt meghajol, és tőle békességet nyer, az emberek előtt is ki tudja mondani a bocsánatkérő szót (Mt 5,23; Róm 12,18; Zsid 12,14).