Hét témája: Üdvösségünk összetevői
Olvasmány: ApCsel 17,29–31
Istenhez térni a legjobb tudás, mert nélküle a minden is semmi, de vele a kevés is minden.
„Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.”
Magyarázat
Pál apostol az Istentől elfordult világ fellegvárában, Athénben van, ahol láthatja a sokféle istent, akit az ember teremtett magának. Sajnos, meg van a veszélye annak, hogy mi is a saját elgondolásunkra formáljuk azt az istenképet, amely bennünk él. Ha szeretjük a laza szabályokat, amelyek semmiben sem korlátoznak, akkor az Atyáról alkotott képünk inkább egy ősz öreg nagyapa képévé fog változni. Ha nagyon csapongó az életünk, akkor az istenkép helyét egy jó haver képe fogja helyettesíteni. Észre sem vesszük, hogy teremtettünk magunknak istent, aki pont olyan, amilyennek szeretnénk. Ezért mondja az apostol, hogy a tudatlanság idejét elnézte az Isten, de most azt hirdeti, hogy mindenütt mindenki térjen meg. Az Isten megismerhető, és az ismeret segít belátni, hogy nem hasonlít az emberi elképzeléshez. Az igazi megismeréshez egy egész örök élet kell, amibe beletartozik a földi élet is. Sőt, aki itt nem kezdi megismerni őt, az utána sem fogja megismerni. Fordulj el a magad formálta istentől, hogy megismertethesse magát veled, sőt azt is, hogy miért alkotott téged és mit bízott rád ezen a földön. A magad kis világa helyett élj az általa teremtett világban, ahol ő az Úr.
Uram, segíts odafordulni feléd, hogy egyre jobban ismerjelek és érthesselek!
(Tenkely Béla)
„Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.”
Magyarázat
Pál apostol az Istentől elfordult világ fellegvárában, Athénben van, ahol láthatja a sokféle istent, akit az ember teremtett magának. Sajnos, meg van a veszélye annak, hogy mi is a saját elgondolásunkra formáljuk azt az istenképet, amely bennünk él. Ha szeretjük a laza szabályokat, amelyek semmiben sem korlátoznak, akkor az Atyáról alkotott képünk inkább egy ősz öreg nagyapa képévé fog változni. Ha nagyon csapongó az életünk, akkor az istenkép helyét egy jó haver képe fogja helyettesíteni. Észre sem vesszük, hogy teremtettünk magunknak istent, aki pont olyan, amilyennek szeretnénk. Ezért mondja az apostol, hogy a tudatlanság idejét elnézte az Isten, de most azt hirdeti, hogy mindenütt mindenki térjen meg. Az Isten megismerhető, és az ismeret segít belátni, hogy nem hasonlít az emberi elképzeléshez. Az igazi megismeréshez egy egész örök élet kell, amibe beletartozik a földi élet is. Sőt, aki itt nem kezdi megismerni őt, az utána sem fogja megismerni. Fordulj el a magad formálta istentől, hogy megismertethesse magát veled, sőt azt is, hogy miért alkotott téged és mit bízott rád ezen a földön. A magad kis világa helyett élj az általa teremtett világban, ahol ő az Úr.
Uram, segíts odafordulni feléd, hogy egyre jobban ismerjelek és érthesselek!
(Tenkely Béla)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése