Heti imagondolatok

HOGYAN JÁRT ÉNÓKH ISTENNEL?

"És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé." (1Mózes 5:24)

MIT JELENT EZ A MONDAT: "ÉNÓKH ISTENNEL JÁRT"?

Mindennapi munka közbeni csendes könyörgés: "Mindennapi munkánk közben lelkünkben fel kell emelkednünk a mennybe imáink által. Ezek a csendes fohászok jó illatként emelkednek fel a kegyelem trónjához, és az ellenség megremeg... Így járt Énókh Istennel. Isten pedig vele volt és segítséget nyújtott neki a szükség idején. Az ima a lélek lélegzetvétele. A lelki erő titka. A kegyelem más eszközei nem helyettesíthetik, mert a lélek egészsége rajta múlik. Az ima közvetlen kapcsolatba vonja a szívet az élet forrásával, és megerősíti a vallásos tapasztalat izmait."

Szüntelen ima: "Bár kellően meg tudnám értetni Isten művének minden munkásával, hogy milyen nagy szükség van komoly, szüntelen imára. Nem állhatnak szüntelenül térdeiken, de szívüket felemelhetik Istenhez. Így járt Énókh is Istennel." | "Énókh Istennel járása nem valami révület vagy látomás volt, hanem ő naponkénti élete minden feladatában Istennel járt. Nem lett belőle remete, aki teljesen elzárkózik a világtól, mert volt egy feladata, amit el kellett a világban végeznie Istenért. A családban és emberi kapcsolataiban, mint férj és apa, mint barát és polgár az Úr állhatatos, rendíthetetlen szolgája volt."

A maradék előképe: "Ennek az Istenfélő prófétának a jelleme ábrázolja azt a szentséget, amit mindazoknak el kell érniük, akik Krisztus második eljövetelekor 'áron vétetnek meg a földről...' (Jel 14:3). Énókhhoz hasonlóan Isten népe igyekszik szívét megtisztítani, Isten akaratát követni, mígnem visszatükrözik Krisztus képmását. Mint Énókh is tette, figyelmeztetni fogják a világot az Úr második eljövetelére és a törvényszegőket sújtó ítéletre... Miként Énókh mennybeszállt, mielőtt a világ víz által elpusztult, az élő igazak is a földről az égbe ragadtatnak, mielőtt az tűz által elpusztul."

Mennyei helyeken járt: "Énókh szíve örökkévaló kinccsel volt tele. Feltekintett a mennyei városra; látta a dicsőség Királyát a Sionon. Minél jobban vágyott Isten otthonába, annál nagyobb volt érdeklődése... 'Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják.' Énókh háromszáz éven át kereste a tiszta szívet, hogy összhangba legyen a mennyel. Három évszázadon átjárt Istennel. Naponta vágyott közelebbi kapcsolatra, a közösségben való növekedésre, míg végül Isten magához emelte. Ott állt az örökkévaló világ küszöbén. Egyetlen lépés választotta el az áldott földtől, és most megnyíltak a kapuk, és az Istennel járás, mely olyan hosszúra nyúlt a földön, befejeződött a kapukon átlépve a Szent Városban. Ilyen közösségre kell törekednünk Istennel nekünk is."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK
Isten szeretettel, együttérzéssel hív bennünket. Enókhoz hasonlóan feleljünk neki teljes szívből és elméből. Akkor Isten testünket szent templommá, lakhelyévé teszi. Úgy járhatunk Istennel, hogy Ő bennünk fog lakni. Ez lehet örömteli tapasztalatunk mostantól kezdve mindaddig, amíg Jézus el nem jön. Nincs nagyobb öröm és kiváltság, mint az, ha kezünket és szívünket egyesíthetjük azzal, aki szereti lelkünket. Teljes egységben, elveszve az Ő szerető karjaiban, tapintatosan gondoskodik rólunk és végül elvisz bennünket mennyei otthonunkba. Ne engedd, hogy bármi is megfosszon téged ettől a drága tapasztalattól Egyetlen dolog van, amiért érdemes élni.

Szerető Jézus! Segíts nekünk, hogy mindennél nagyobb értéket tulajdonítsunk a Veled való szoros kapcsolatnak és együttjárásnak.

Biblia-Ige-Mózes V. könyve 11. rész

1. Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben.
2. És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal szólok, a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
3. Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az ő egész földével;
4. És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté őket az Úr mind e mai napig;
5. És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;
6. És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.
7. Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.
8. Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.
9. És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az ő magvoknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
10. Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;
11. Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esőjéből iszik vizet.
12. Oly föld az, a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig.
13. Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
14. Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
15. Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
16. Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
17. Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek.
18. Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
19. És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
20. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
21. Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
22. Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok:
23. Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken.
24. Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.
25. Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.
26. Lásd, én adok ma előtökbe áldást és átkot!
27. Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;
28. Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.
29. És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.
30. Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!
31. Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:
32. Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti előtökbe.

Biblia-Ige- Korinthusbeliekhez írt II. levél 13. rész

1. Ezúttal harmadszor megyek hozzátok. Két vagy három tanú vallomása alapján megáll minden dolog.
2. Előre megmondtam és előre mondom, mint másodszori ottlétemkor, és most is távollétemben írom azoknak, a kik ezelőtt vétkeztek, és a többieknek mind, hogy ha ismét odamegyek, nem leszek kíméletes;
3. Mert hát az általam szóló Krisztusnak bizonyságát keresitek, a ki irányotokban nem erőtelen, hanem erős ti bennetek.
4. Mert noha megfeszíttetett erőtelenségből, mindazáltal él Istennek hatalmából. És noha mi erőtelenek vagyunk benne, de vele együtt élünk majd Isten erejéből ti nálatok.
5. Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-é? magatokat próbáljátok meg. Avagy nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivévén, ha méltatlanok vagytok.
6. De reménylem, hogy megismeritek, hogy mi nem vagyunk méltatlanok.
7. Az Istent pedig kérem, hogy semmi gonoszt ne cselekedjetek; nem hogy mi méltóknak láttassunk, hanem hogy ti a jót cselekedjétek, mi pedig mintegy méltatlanok legyünk.
8. Mert semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért.
9. Mert örvendünk, ha mi erőtelenek vagyunk, ti meg erősek vagytok; ezt pedig kérjük is, a ti tökéletesedésetekért.
10. Azért írom ezeket távollétemben, hogy jelenlétemben ne kelljen keményen viselkednem ama hatalom szerint, a melyet az Úr adott nékem építésre és nem rontásra.
11. Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vígasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek.
12. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Köszöntenek titeket a szentek mindnyájan.
13. Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal. Ámen.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Elbeszélte Mózes az apósának... mindazt a sok bajt, ami útközben érte őket, és hogy mi módon szabadította meg őket az Úr.      2.Móz. 18,8

Mózes és Jetró együtt ülnek a sátorban Izrael pusztai vándorlása közben. Mózes elbeszéli mindazt a bajt, ami az utóbbi időben érte őket. Kétféle dolog van a szívén. Egyik a sok nehézség, amit a Fáraó megátalkodottsága és a nép hitetlensége miatt átélt. A sok akadály és baj az úton. A nép zúgolódása milyen rosszul is esett neki! Az Egyiptomból való kivonulás, és ami azután következett, bizony nem volt gyerekjáték. De nem ez volt az egyetlen, amiről Mózes beszámolt. Minden nehézségben megtapasztalta Isten kezének segítségét. Minél nagyobb volt a baj, annál nagyobb volt a segítség is: a Fáraót rettenetes hadseregével együtt elnyelte a Veres-tenger. - Mózes elbeszélése úgy hangzik, mint egy kétszólamú ének. Először a mély basszus: "a sok baj"! Aztán egy csengő, magas, vidám hang: "Az Úr megszabadított bennünket"! - Az év végére érkeztünk. Mi is visszanézünk pusztai vándorlásunk egy darabjára. Mi van a szívünkben? Nem úgy vagyunk, mint Mózes? Visszatekintünk a sok bajra, külső és belső nehézségre. Még egyszer végignézhetjük és elbeszélhetjük. De éneklésünk ne legyen egyszólamú! A sötét mély hang ne legyen az egyetlen és a végső! Ezt is meg kell vallanunk: Isten hű maradt! Soha nem hagyott cserben. Magasztaljuk ezért Őt! Nem vagyunk méltók irgalmára és hűségére. Amikor a csüggedés erőt akart venni rajtunk, mindjárt ott volt az Ő megmentő keze, amely a süllyedő Pétert felemelte. Ez a kéz vezessen át bennünket az új esztendőbe!

Varga László: Isten asztaláról

Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz: "Bizony, hamar eljövök." Ámen. Jöjj, Uram Jézus! Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.      Jelenések 22,20-21 Ezek a Szentírás legutolsó szavai. Krisztus utolsó ígérete, népének leghőbb kérése van benne. A "bizony" esküszó. Krisztus esküvel fogadja, hogy eljön megvalósítani Isten országát, annak minden ígéretét. Nem bízza másra, megvalósulásáról személyesen fog gondoskodni. A "hamar" relatív fogalom. Nekünk nagyon hosszú az a sok évszázad, ami az ígéret óta eltelt. Azt sem tudhatjuk, nem ránk tartozik, hogy mennyi van még hátra. De biztos, hogy el fog jönni. Addig sem hagy magunkra, tapasztaljuk közelebbre szóló ígéretét: "Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Számára "hamar" van az az idő, ameddig várja, hogy megfelelőképpen fogadja őt a megváltott ember. Nekünk, övéinek, úgy kell élnünk, arra kell gyermekeinket nevelnünk, mintha holnap már itt lenne, s mi boldogan, készen fogadjuk Őt. Úgy kell szolgálnunk, dolgoznunk, gyermekeket nevelnünk, utódainkról gondoskodnunk, mintha még sok nemzedék következne utánunk, s mi erős láncszemként állnánk helyt a rohanó idő forgatagában. De egy napig se maradhat úgy az egyház, Isten népe, benne mi magunk, hogy ne sóhajtanánk hittel: Jöjj, Uram Jézus! Addig pedig biztasson az utolsó mondat áldó szava: "Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen." Jöjj el, Uram Jézus! Földi életünk ezernyi nyomorúságában, saját bűneink terhét hordozva, mások bűneinek átkát szenvedve, az emberi bölcsesség naponta megújuló csődjét tapasztalva, embervilágunk zavaros iránytalanságát figyelve ez marad egyetlen reménységünk. Köszönjük, hogy mindennap velünk vagy. Köszönjük, hogy igédben mindennap irányítást, bátorítást adsz. És köszönjük nagy ígéretedet, hogy idejében eljössz, és meg fogod valósítani minden ígéretedet. Kérünk, ne várj soká! Jöjj, és hozd el országod diadalát! Készítsd fel népedet, benne engem és enyéimet, méltó fogadásodra! Addig pedig adj kitartást, erőt, hitet és bizalmat, maradjon velünk, mindnyájunkkal kegyelmed! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-ÉV VÉGE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 130 1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam! 2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra! 3 Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor? 4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. 5 Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. 6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. 7 Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. 8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.  "Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged." (Zsolt 130,3-4) Minden népnek és sok vallásnak megvannak a maga szokásai, amelyekkel megünnepli az egyik évből a másikba való átmenetelt. Az észak-amerikai kontinensen nekünk olyan sajátosan rossz szokásunk van, amellyel megpróbáljuk Szilvesztert az esztendő legzajosabb éjszakájává változtatni. Ez természetesen helyenként más és más, de az egész a legtöbb helyen az emberek eszelős kurjongatásába torkollik. Miféle ideges nemzeti rendellenesség ez? Talán félelem? A keresztyén embernek nem kell úgy járkálnia föl és alá ezen a mai napon, mintha ő lenne az utolsó farizeus, de legalábbis józannak kell lennie, mivel hogy neki néhány dolgot meg kell beszélnie Istenével. Ez az év elmúlt. "Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram ki marad meg akkor?" Tudunk-e szakítani ma tíz percet arra, hogy elgondolkodjunk a múlt évben elkövetett bűneinken? Van-e rá időnk, lelki érzékenységünk és erkölcsi komolyságunk, hogy tíz percre a múlt évben elkövetett összes mulasztásunkra gondoljunk? És aztán szavakba tudnánk-e azokat önteni, és meg tudnánk-e őket vallani Istennek? "De nálad van a bocsánat..." Istenem, mi lenne, ha én ezt nem tudnám?! Te fogod a te ceruzádat, ó, Istenem , és most ráírod a múlt évi naptár mindegyik oldalára: "Meg vannak bocsátva, meg vannak bocsátva, és még egyszer: meg vannak bocsátva." Te Jézus vérével írod le azt, én pedig könnyeimen át hálásan látom. Csak ha már nem gyötör bennünket többé a múlt, csak akkor nézhetjük derűsen a jelent és készülhetünk a jövőbe tekintve. Mi nem tudunk a jövőbe látni, és ne is akarjuk tetetni magunkat, mintha tudnánk. Az újságok megpróbálnak előhozakodni jövendöléseikkel. Ma és holnap a régi sarlatánok és csillagjósok megint csinos összeggel fogják megvágni a mi technikai korunk babonás gyermekeit. De mi Istenbe vetjük bizalmunkat. A jövőt illetően mi csak egyet tudunk, ti. ezt: Jézus jön.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-TEGNAP

"Követni fog Izráel Istene" (Ézs 52,12). A tegnapból nyert biztonság. "Isten visszahozza, ami elmúlt" (Préd 3,15). Az év végén buzgón kutatjuk, mit tartogat Isten nekünk a jövőben, és mégis könnyen felébred bennünk a félelem, ha a tegnapra gondolunk. Mai örvendezésünket Isten kegyelmében könnyen tompítja a múlt bűnei és a vétségek emléke. De Isten a múltnak is Istene; azért engedi meg a tegnapra való visszaemlékezést, hogy a jövőre nézve azok segítségével előbbre vigyen minket, nehogy a jelenben felületes biztonságérzésbe ringassuk magunkat. Biztonság a holnapra. "Mert előttetek megy az Úr" (Ézs 52,12). Ez a drága kijelentés mutatja, hogy Isten akkor is őriz minket, amikor mi elmulasztunk magunkra vigyázni. Ő őrködik, nehogy megint kudarcot valljunk, ami bizonyára bekövetkeznék, ha nem Ő lenne a mi "hátvédünk". Isten keze visszanyúl a múltba és lelkiismeretünket figyelmezteti a visszaemlékeztetés által. A ma biztonsága. "Mert ne sietséggel jertek ki" (Ézs 52,12). Amint most a következő évre "kivonulunk", ne a túláradó öröm "sietségével", de ne is felületes gondatlansággal tegyük, hanem kitartó erővel, hiszen tudjuk, hogy Izráel Istene előttünk megy. A tegnap helyrehozhatatlan bűnökkel vádol: sok alkalmat elmulasztottunk, amelyek soha vissza nem térnek, de Isten ezt a megsemmisítő megszégyenülésünket a jövőre nézve alkotó meggondoltsággá formálja át. Hagyd pihenni a múltat - de Krisztus szívén pihenjen. A helyrehozhatatlan múltat hagyd ott az Ő kezében és lépj ki - Ővele - a kikerülhetetlen jövőbe.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Az év végére

"Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét és tanítani Izraelben a rendeléseket és ítéleteket. "

(Ezsdrás 7, 10)

Legyen jó és áldott befejezése ennek az évnek. Ne evéssel, ivással, feledtető szórakozással világi társasánban ünnepeljünk, hanem Isten gyermekeivel, az isteni Igére figyelve. Mindenekelőtt azonban legyünk csendben, mint Ezsdrás. Álljunk Isten jelenlétének világosságába! Vannak csapongó lelkek és felkészült szívek - ez a kettő az év utolsó napján élesen szétválik. Ezsdrás a mély, belső életű emberek közé tartozott. Istenben gyökerezett. Élete Isten Igéjére épült, szíve mélyéből kereste Isten törvényét. Kutatta, elmélyedt benne. Lelki szeme megnyílt az isteni igazságokra. A gyermekeket a külső világ benyomásai ragadják meg, ezért nem képesek kitartani sokáig egy dologban. Sok felnőtt hasonlít hozzájuk. Nem gyakorolják magukat abban, hogy szívük egyetlen pontra irányuljon. Aki csak értelmével foglalkozik az Isten Igéjével és szíve nem mélyed el benne, az nem tapasztalhatja meg annak megtisztító, átformáló erejét. Isten Igéjében közli velünk szívét, gondolatait. A Szentírás feleletet ad az emberi szív legfontosabb kérdéseire. Megítéli bűneinket, ferdeségeinket. Az Igének megjobbító hatása is van, az igazságra vezet, hogy Isten emberévé legyünk, minden jó cselekedetre felkészítve (2 Tim 3, 16). Ezsdrásnál mindhárom együtt volt: kutatta az Igét, aszerint cselekedett, és így tanított másokat. Ez tette őt áldott emberré. Isten ajándéka volt népe számára. Isten Igéjére kell felépülni az egyes ember, a család és a nép életének, különben elmaradhatatlan a romlás. "Vissza az Igéhez, a Bibliához!" - ez legyen a jelszavunk, különben nem lesz hajnal a sötét éjszaka után (Ézs 8, 20). Ezsdrás élete felett Isten jóságos keze nyugodott (Ezsd 7, 9). Ha eddig hiányzott életünkből ez az áldás, akkor magunkban keressük ennek okát. Isten előtt elcsendesedve bízzuk életünket újra és egészen Krisztusra! "Jézus legyen jelszavunk, midőn egy új évbe lépünk. Jézus neve pajzsunk, mellyel harcol s győz is népünk. Kössünk vele szent frigyet. Bölcsességre Ő vezet. - Jézus téged nem hagyunk, ez évben is téged kérünk: Te légy hajnalcsillagunk, Te légy a mi bölcs vezérünk. Akkor áldott lesz utunk, szép célunkhoz eljutunk."

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Nem leszünk idegenek a mennyben

"Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz" (Zsolt 73,24)

Napról napra, évről évre hittel megbíztam Isten bölcsességében és szeretetében, és tudom, hogy nem hiába. Soha nem tagadott meg tőlem semmi jó dolgot, amit megígért, és biztos vagyok benne, hogy egyetlen szava sem volt hiába elhangzott szó. Vezetésére hagyatkozom a jövőben is, mert magamtól nem tudom, melyik úton járjak: válassza az Úr ki számomra a nekem rendelt utat. Tanácsra és segítségre van szükségem, mivel kötelességeim sokszor túl nehezek, vagy ütköznek egymással, és gyakran igen bonyolult helyzetekbe is kerülök. Ezért az Urat keresem mint Főpapomat, és az Ő világosságára és igazságára (úrimjára és tummimjára) nézek. A csalhatatlan és tévedhetetlen Isten akaratát a magam elgondolása és barátaim tanácsa fölé helyezem. Dicső Uram, kérlek, Te vezess továbbra is! Nemsokára jön a vég: még néhány esztendő, és el kell mennem ebből a világból, de az Atyához megyek. Az én Uram ott lesz halálos ágyamnál. Ő fog várni a menny kapujánál: Ő vezet be a dicsőség honába. Nem leszek idegen a mennyben: Istenem és Atyám befogad engem a végtelen mennyei boldogságba. Dicsőség legyen neked, Uram, aki vezérelsz engem, odaát pedig dicsőségedbe fogadsz. Ámen!

Napi áhítat- Mindeddig megsegített az Úr

Hét témája: Karácsony, reménység 

Olvasmány: 1Sám 7,1–12               

Nem meddő dolog visszatekinteni, mert lendületet adhat az előrenézéshez.

„Ekkor elmentek a kirjat-jeárimiak, elvitték az ÚR ládáját, és bevitték Abinádáb házába, a magaslatra. Fiát, Eleázárt pedig fölszentelték, hogy őrizze az ÚR ládáját.
Izráel legyőzi a filiszteusokat
Attól a naptól fogva, hogy a láda Kirjat-Jeárimban volt, sok idő, mégpedig húsz esztendő telt el. És Izráel egész háza sóhajtozott az ÚR után. Akkor ezt mondta Sámuel Izráel egész házának: Ha tiszta szívből akartok megtérni az ÚRhoz, akkor távolítsátok el magatok közül az idegen isteneket és Astartékat. Ragaszkodjatok szívből az ÚRhoz, egyedül neki szolgáljatok, akkor majd megment benneteket a filiszteusok kezéből. Akkor eltávolították Izráel fiai a Baalokat és Astartékat, és egyedül az ÚRnak szolgáltak. Majd ezt mondta Sámuel: Gyűjtsétek össze egész Izráelt Micpába, és imádkozni fogok értetek az ÚRhoz. Összegyűltek tehát Micpában, vizet merítettek, és kiöntötték az ÚR előtt. Böjtöltek azon a napon, és ezt mondták: Vétkeztünk az ÚR ellen! Sámuel pedig igazságot szolgáltatott Izráel fiainak Micpában. A filiszteusok azonban meghallották, hogy Izráel fiai összegyűltek Micpába, azért fölvonultak a filiszteusok városfejedelmei Izráel ellen. Amikor ezt meghallották Izráel fiai, félelem fogta el őket a filiszteusok miatt, és ezt mondták Izráel fiai Sámuelnek: Kiálts értünk szüntelenül Istenünkhöz, az ÚRhoz, hogy szabadítson meg bennünket a filiszteusok kezéből! Sámuel fogott egy szopós bárányt, és feláldozta teljes égőáldozatul az ÚRnak. És Sámuel az ÚRhoz kiáltott Izráelért, az ÚR pedig meghallgatta. Mialatt Sámuel az égőáldozatot mutatta be, előrenyomultak a filiszteusok, hogy megütközzenek Izráellel. Az ÚR azonban hatalmas hangon mennydörgött azon a napon a filiszteusok fölött, és úgy megzavarodtak, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől. Ekkor az izráeliek kivonultak Micpából, üldözték a filiszteusokat, és vágták őket egészen Bétkárig. Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpa és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Mindeddig megsegített bennünket az ÚR!”

Magyarázat

Egészen bizonyos, hogy aki az idei év utolsó napját is megérte – és reménység szerint hamarosan megkezdi a következőt –, nem saját rendíthetetlenségének köszönheti, hanem az Úr oltalmának, segítségének. Bár Megváltónkkal való viszonyunkat és a jövőre irányuló szent reménységünket tekintve minden egyes nap egyforma, jót tesz a lelkünknek egy-egy megkülönböztetett ünnep, évforduló. 

Nem jó, ha lelketlen monotonitással éljük napjainkat. Tanácsosabb olykor megállni, visszatekinteni, erőt meríteni, elmerengeni, értékelni, okulni. ű

Remek alkalom erre – még ha nem is kifejezetten bibliai eredetű ünnep – az óév-újév fordulója. 

Találó ilyenkor kölcsönvenni Sámuel idézett szavait, és képzeletben hasonlóképpen oszlopot állítani. 

Jóllehet, talán nem háborús győzelem után állunk, de különféle csaták­ról/csatározásokról valószínűleg mindenki be tud számolni az elmúlt tizenkét hónapból. Egy kőoszlop időtálló emlék. 

Arra is kiválóan alkalmas, hogy korábbi évek sikereire, áldásaira emlékeztessen – ha netán a közelmúltról egyelőre nem sikerül hálás szavakat megfogalmazni. Szabad tehát korábbra is visszatekinteni, hátha vannak ott dicsőbb időszakokban emelt emlékoszlopok.

(Várady Endre)

Cseri Kálmán - Taníts minket imádkozni

Imádkozzunk a betegekért,könyörögjünk értük,helyettük,velük,beszéljünk Istennek róluk,tartsuk őket az Úr előtt ezzel a gyönyörű imádsággal a Jónás könyvéből:
"Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat.
Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
Akik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, amit fogadtam.
Az Úré a szabadítás."..

December 31. egy stratégiailag fontos nap!!!

Volt egy látomásom, amiben az ellenség egy stratégiai támadást intézett Isten népe ellen, hogy bevigye őket a félelembe és a rettegésbe 2017-ben. De vegyétek fel a hit pajzsát és az imádatot, és tudjátok meg, hogy az Úr az ellenkezőjét rendeli most el annak, amit a hazugság szelleme szól!
2017 stratégiai év.
Még amikor beléptünk az 5777-es évbe, éreztem, hogy az Úr hangsúlyozza, hogy fordítsunk figyelmet az átmenetre 2016.12.31-én. Sokakat bánt és gyötör most a félelem és rettegés eme szörnyű szelleme. A hazugság eme szelleme az utolsó pillanatban teljes erővel támad Isten népe ellen, különösen az utolsó héten. Ma volt egy látomásom. Láttam az ellenség stratégiai irányító központját, ahol az ellenség eligazította a démonikus seregeit az Isten népe elleni, a pontban 2017 indulásakor esedékes csapás stratégiájáról. Láttam, hogy az ellenség több és több tüzes nyilat ad ezeknek a démoni lényeknek a tegezébe, hogy vigyék magukkal azokat. Hallottam, azt mondja:
„Csak könyörtelenül üssétek és vágjátok őket, mindnyájunknak az a dolga, hogy most lerendezzük őket !!!!!!!!!”
Rögtön hallom az Úr hangját és azt mondja: „Én népem, légy céltudatos és elszánt az imádatra, és azokra a rendelésekre, amelyeket most szólok neked 2017-re! Emeld fel a hit pajzsát, hogy egyetérts azzal, amit most elrendelek! Emeld fel az imádat pajzsát december 31-én, különösen az év utolsó másodperceiben!”
Rögtön hallom, hogy az Úr a Habbakuk 2:2-3-at szólja?
„Az Úr szólt is, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni! Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Szánd rá magad, hogy leírd amit az Úr mond néked 2017-re! Írd le azt a látást, azokat az ígéreteket, álmokat, célokat, amiket az Úr ad neked 2017-re! Írd le tisztán és világosan, hogy kéznél legyen, ahogyan belépsz december 31-be ás az átmenetbe!
Mivel örvénylik a félelem és a rettegés, valld meg hangosan az Ő látását!
Éreztem, ahogyan az Úr hangsúlyozza a Habbakuk 2:2-3 szavait: „Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!”, és azt mondja, a hazugság szelleme mindent suttog a késlekedésről, a halálról, az akadályokról és az ítéletről, de az igazság az, hogy Isten népe belép 2017-ben a példátlan megnyilvánult győzelem évébe.
A gyorsítás szele tízszeresére fogja növelni a győzelmet 2017-ben. Távolabb és szélesebb körben ki fog áradni az Evangélium 2017-ben, mint azt eddig láttuk. Ez egy olyan év, amikor a halak beugranak a csónakba. Az Ő szívének kinyilatkoztatása, az általa adott prófétai kijelentések világszerte hangosabban fognak hallatszani.
Aztán úgy éreztem, ezt mondja az Úr:
„AZ ELLENSÉG KIABÁLJA A HALÁL, A VÉGZET A PUSZTULÁS HAZUGSÁGAIT, ÉS AZT IS HOGY 2017 UGYANOLYAN LESZ. LEMARADSZ, MEGRAGADSZ, AHOL VAGY, ÉS ÉPPEN HOGY KERESZTÜL TUDOD VINNI. DE ÉN ELRENDELEM 2017-RE, HOGY NÖVEKEDNI FOGSZ, GYARAPODSZ ÉS MEGÉRKEZEL AZ ÁTTÖRÉSBE ÉS A MEGTESTESÜLT ÍGÉRETEKBE ÚGY, AHOGYAN SOHA NEM KÉPZELTED VOLNA AZ EFEZUS 3:20 KÖRÜLÖTTED TÖRTÉNŐ HATALMAS MEGTESTESÜLÉSÉVEL.”
Ef 3:20 Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint:
Jelentős találkozásai lesznek majd Isten népének a „KIJELÖLT IDŐK”-kel kapcsolatban 2017-ben, és ez megrémíti az ellenséget.
ISTEN KULCS EMBEREI NEM ÉRTENEK EGYET A HAZUGSÁG SZELLEMÉVEL.
Úgy éreztem, mint egy Isten szívéből jövő sürgetést, hogy ne értsek egyet a hazugság szellemével. Az ellenség egyszerűen megkeres minden lehetőséget, hogy elfogadd a 2017-re szóló hazugságait. Emelkedj ezek fölé!!!! Emeld föl a hit pajzsát, szántszándékkal emeld fel az imádatot december 31-én!
2017 egy fontos, jelentős év! Sok szempontból dicsőséges lesz az, amibe belép Krisztus Teste 2017-ben. Ahogy kibontakozik a 2017-es év, sokan meg fogják érteni, miért támadott annyira az ellenség 2016-ban. A „MENNY ELÉRÉSE”, a „VÉGSŐ PILLANATOK”, a „NÖVEKEDÉS ÉS MEGÉRKEZÉS” éve!!!
Nem számít, mivel próbálkozik az ellenség, 2017 a KIJELÖLT GYŐZELEM éve !!!
Lana/By Lana Vawser
(fordította: Bócsó Gyula)

Lisa E Sz osztotta meg

💥Mai Igerész💥

„💞Az igazak várakozása örömre fordul...”

Példabeszédek 10. rész

1. Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4. Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5. Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8. A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9. A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10. A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12. A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15. A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16. Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17. A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18. A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19. A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20. Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23. Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24. A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25. A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26. Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27. Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28. Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29. Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30. Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31. Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32. Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

Biblia-Ige- Zsoltárok könyve 37. rész

1. Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2. Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. 8. Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9. Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13. Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15. De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16. Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
17. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
18. Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
20. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
21. Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
22. Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25. Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
26. Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
27. Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
28. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
29. Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
30. Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31. Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
32. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
33. De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34. Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36. De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
37. Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
38. De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
39. Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
40. Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív.      Zsid.13,9

A Szentírás sokat beszél a szív helytelen állapotáról. Van kemény, megsötétült, szűk, kevély, megátalkodott, elcsüggedt, tisztátalan és állhatatlan, de őszinte, alázatos, bölcs, hű és tiszta szív is. Igénk erős szívről beszél. Ilyen szívű emberekre lenne szükség, kiváltképpen ilyen apákra és anyákra. Hogyan nyer az ember erős szívet? Úgy áll a dolog, hogy minden keresztyén eleve erős szívet kap? Nem! A Zsid. 13. azt mutatja, hogy sokan azért nem nyernek erős szívet, mert különböző idegen tanításokat fogadnak el. A galatáknál és zsidóknál felléptek olyan emberek, akik különféle szabályokat állítottak fel, amelyek teljesítése által a kevélység tápot kapott. A hívőket gyorsan magasabb lépcsőfokra akarták felvezetni. Az ilyen tanításoknak a hatása hasonlított a szélviharhoz, amely a hajócskát vadul hányja ide s tova. Mennyi hajótörést szenvedett lélek van ma is, akik a Biblia egészséges tanítását elhagyták és tévelygésbe estek! Hogyan nyerünk erős szívet? A Biblia ezt mondja: kegyelem által. Az ember szíve elveszítette szeretetének igazi tárgyát. Nyugtalanul keres itt is, ott is, keresi a biztos támaszt. Akkor találja meg, amikor legyőzi Isten meg nem érdemelt jósága: a kegyelem. Ez egyre mélyebbre vezet bennünket lelki szegénységünk és elveszettségünk tudatában, segít bennünket, hogy ne bízzunk a saját cselekedeteinkben, segít abban, hogy megszabaduljunk kevélységünkből, és egyedül Istentől függjünk. Ott, ahol mi kicsik leszünk és Jézus lesz naggyá, ott, ahol lelepleződik szívünk gonoszságának mélysége és feltárul Isten kegyelmének végtelensége, ott, a Jézus Krisztus keresztjénél nyerünk erős szívet, és sehol máshol. Ha minden drága dolog elveszti is értékét, az erős szív értéke mindig megmarad.

Varga László: Isten asztaláról

"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult."      Máté 7,24-27 Vége az esztendőnek. Hallottuk, olvastuk Isten üzeneteit. Mindennap beszélgethettünk vele. Ő szólt az igében, mi válaszolhattunk az imádságban. Volt valami eredménye? Ráépült az életünk az Ő igéjére? Mert naponta ömlik a zápor, és árvizek vesznek körül, és vágtatnak a szelek. Állandóságra, biztonságra van szükségünk. A mindenható Isten, mindnyájunk szerető Édesatyja ezt akarja nekünk megadni. Biztonságot, nyugalmat, boldogságot. Tőlünk függ, hogy elfogadjuk-e az Ő kezéből. A mai társadalom fövenyre épít. Nem is tagadja. Bolond világban élünk. Kár elpusztulni, ha jönnek a szelek. Kérjük el Istentől mindazt az áldást, amivel egész éven át biztatott! Ezer évek óta kipróbált életút az. Minden körülmények között meg tudta tartani azokat, akik következetesen azon jártak. A világ változhat, Isten ugyanaz marad. Milliók pusztulhatnak, a testi romlásba belesodorhatják Krisztus követőit is, de Isten itt is megtarthatja, a halálban pedig magához vonja az övéit. Uram, Istenem, megköszönöm, hogy eddig velem voltál. Amikor nem ismertelek, akkor is mellettem voltál. Amikor megismertelek, atyai szeretetedbe vontál. Jó volt és jó marad naponta veled találkozni, veled beszélgetni. Te minden kérdésünkre felelsz, ha rád figyelünk. Meghallgatod gyarló szavainkat, szóba állsz velünk. Maradj velünk, Urunk, és adj nekünk elég okosságot, hogy ne a folyton változó emberi bölcsesség fövenyére, hanem igéd kősziklájára építsük életünket, munkánkat, jövőnket, bízzuk rád népünket, családunkat, utódainkat. Egyedül benned bízunk, őrizz meg Fiad közösségében, és fogadj magadhoz, mikor majd mennyei ajtódon kopogtatunk! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-MEGKERESNI ÉS MEGMENTENI

A mai napon olvasandó igeszakasz: Lk 5,27-32

27 Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" 28 Az otthagyott mindent, felkelt, és követte őt. 29 Lévi nagy vendégséget készített neki a házában, és nagy sokaság volt ott, vámszedők és mások, akik velük együtt telepedtek asztalhoz. 30 A farizeusok és a közülük való írástudók pedig zúgolódtak, és ezt mondták tanítványainak: "Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?" 31 Jézus így válaszolt nekik: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. 32 Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."

"Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet." "Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam a megtérésre, hanem a bűnösöket."

(Lk 19,10; Lk 5,32)

Kérdezzük meg a tömeget, amelyik éppen most ünnepelte karácsonyt, hogy miért jött Jézus erre a világra. Vagy pedig szakítsuk félbe az egyik városi gyülekezetben folyó istentiszteletet. Írja rá egy darab papírra minden férfi, nő, fiú és leány, egyetlen rövid mondatban megfogalmazva, hogy miért jött Jézus erre a világra. Milyen feleleteket kapnánk? Sajnos, a legtöbb ember valószínűleg képtelen lenne olyan választ adni, amely akárcsak megközelítőleg is helyesnek mondható. Az is lehet, hogy egy sereg olyan helyes választ kapnánk, amelyek különböznek egymástól. Az Újszövetség különbözőképpen határozza meg Jézus küldetését. Néha úgy írja körül, hogy ez az Isten országának a meghirdetése, vagy az ördög munkájának a lerontása, vagy az Atya akaratának a teljesítése, vagy Isten dicsőítése. Van azonban egy alapvető felelet, amelyet mindenkinek ismernie kell: Krisztus azért jött, hogy megkeresse és megmentse azokat, akik elvesztek. Jött, hogy megmentse a bűnösöket. Hogy Jézus küldetésének ez a célja, azt mindenekelőtt a saját vigasztalásunkra kell tudnunk. Mindannyian elvesztünk, és mindannyiunknak megmentésre van szükségünk. Amikor Jézus azt mondta a tisztességes embereknek, hogy ő nem értük jött, akkor nem volt hozzájuk túl kemény. Azt szokta volt mondani, hogy az orvos a betegeket jön meglátogatni. És amikor azt mondta, ezzel nem akart egészségügyi igazolást adni a farizeusoknak és az írástudóknak. Ehelyett arra gondolt, hogy rá kell jönniük, mennyire szükségük van őrá. Nincs egyetlen egy ember sem, akinek ne lenne szüksége Jézusra. Másodszor, mint az ő egyháza tagjainak is tudnunk kell, hogy ez Jézus küldetésének a célja. Ha a mi Mesterünk azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszetteket, akkor nekünk kötelességünk, hogy kövessük példáját. Módot kell találnunk arra, hogy rátaláljunk azokra, akik elveszett állapotban vannak, mégpedig azért, hogy "megkeressük és megmentsük" őket. Csak az elveszetteket lehet megtalálni. Csak a bűnösöket lehet megmenteni. Az üdvösségre jelöltek mindig azok, akik a legkevésbé alkalmasak erre. Azokat, akik "nem elég jók", meg lehet menteni. Akik azonban önmagukkal megelégedettek, azoknak nincs szükségük Jézusra.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-MINDEN ERÉNYÜNK, AMINK CSAK VAN...

"Minden forrásaim tebenned vannak" (Zsolt 87,7). Urunk nem foltozgatja természetes erényeinket, Ő az egész embert újjá teszi belülről. "Öltözzétek fel az új embert" (Ef 4,24). Vigyázz, hogy természetes emberi életed azt a ruhát vegye fel, amely az új élethez hozzáillik. A belénk oltott isteni élet maga termi meg saját erényeit, nem Ádám erényeit, hanem Jézus Krisztuséit. Figyeld meg, mennyire semmivé teszi Isten a megszentelésed után a természeti erényeidbe és mindenféle képességedbe vetett bizodalmadat, hogy megtanulj Jézus feltámadt életéből táplálkozni. Ha ilyen "kiszárító" megtapasztalásokon mégy keresztül, adj hálát érte Istennek! Ez a tény, hogy Isten természetes erényeinkbe vetett bizalmunkat semmivé teszi, bizonyítja, hogy Ő munkálkodik bennünk. Természeti erényeinkben nincsen ígéret arra, amivé majd lennünk kell, hanem ezek abból maradtak vissza, amivé Isten eredetileg teremtett. Természeti erényeinkbe kapaszkodunk, pedig Isten egész idő alatt arra törekszik, hogy Jézus Krisztus életével hozzon kapcsolatba bennünket; de ezt az életet nem lehet azokkal a fogalmakkal jelölni, amelyeket természeti erényeinkre alkalmazunk. Szomorúan kell látnunk, hogy Isten szolgálatában álló emberek még mindig olyan erényeikre támaszkodnak, amiket nem Isten kegyelme által, hanem az öröklés véletlene folytán szereztek. Isten nem fejleszti ki ezeket az erényeket, amelyek természettől vannak bennünk, de nem is formálja át őket, mert az ilyen tulajdonságainknak semmi közük sincs ahhoz, amit Jézus Krisztus vár tőlünk. Isten követelményeinek nem felelhet meg sem a természet szerinti szeretet vagy türelem, sem a természetes tisztaság. De ha testi életünk minden kicsiny részletét összhangba hozzuk azzal az új élettel, amit Isten ültetett belénk, akkor megteremti bennünk azokat az erényeket, amelyek Jézus Krisztusnak jellemző tulajdonságai. Minden igazi erényünk egyedül csak az Övé.

Isten műhelyében- Felkészülés az Úr napjára

"Ti is azért legyetek készen, mert amely órában nem gondolnátok, abban jön el az Ember Fia. "

(Lukács 12, 40)

Mi az igazi készenlét? Ha várunk Jézusra, mint ahogyan a szolgák várják az ő urukat. Várjuk-e feszülten az Ő eljövetelét, vágyakozunk-e megjelenésére? (2 Tim 4, 8). A menyasszony örömmel várja a menyegzőt. Vagy szívesebben vesszük, ha ez a nap még távol van? Úgy gondolkozunk, mint a haszontalan szolga? (Lk 12, 45). - Övezzétek fel derekatokat, azaz legyetek készen az indulásra! Aki pihenni tér, megoldja derekán az övet, de aki útra készül, felveszi azt. Amikor az Úr jön, szabadnak kell lenni az övéinek minden földi megkötöttségtől. Mindent ott kell hagyni és késedelem nélkül sietve az Úr elé menni! Akit a földiek kötnek, az nem találkozhat az Úrral (Lk 17, 31). Ezért: vigyázzatok! Az igazi készenléthez tartozik az égő lámpa is. Mindenekelőtt a hit fénye égjen szívünkben. De a szeretet fényének is világítani kell és a reménység lobogó fáklyája mutassa az utat előre. Ha a hit, szeretet és reménység által világosságot árasztó emberek vagyunk, akkor az Úrra emlékeztetünk, aki fényben és dicsőségben jön el. Hasson át minket a tisztaság és a szentség fénye: az Úr Jézus, a világ világossága. Csak azoknak lesz részük az első feltámadásban, akik élő kapcsolatban vannak vele (1 Thess 4, 16; 1 Kor 15, 23). Gondoskodjunk bőségesen olajról, törekedjünk a Lélek teljességére. Jel 19, 8 szerint legyünk teljesek az igazsággal. "Megmosták ruháikat és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében." Nem elég egyszer megtisztulni, a finomabb foltocskáknak is el kell tűnniök. Ezeket csak a növekvő fényben ismerjük fel, de akkor ne nyugodjunk mindaddig, amíg el nem törölte őket a Bárány vére és szeplő nélkül jelenhetünk meg előtte! Akkor megadatik majd nekünk, hogy felöltözhetünk ragyogó tiszta fehérbe. Ez a megdicsőült test fénylő ruhája, amit csak az új ember kap, aki Jézus igazságában és tisztaságában áll Isten előtt, dicsőségesen. És végül: "Imádkozzatok, hogy méltókká legyetek és megállhassatok az Embernek Fia előtt!" Imádság által nyerjük el Isten erejét; Isten jelenlétének fényébe lépünk, amely mindent felfed. Szívünket emeljük fel Őhozzá, merüljünk el kegyelme gazdagságában, így az élet gondjai, az érzékiség nem uralnak minket, hanem felkészülünk az Úr napjára, s részünk lesz az első feltámadásban.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Tökéletes szeretet

"...szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig" (Jn 13,1).

"...szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig" (Jn 13,1)

Ez a tény alapjában véve ígéret, hiszen az Úr ma is az, aki egykor volt, és Ő ma is úgy szereti az övéit, mint egykor tanítványait - és ez mindig is így lesz. Szerette őket - és ez volt a csoda! Hogy Ő szerette az embert valaha is, az a legnagyobb csoda. Ugyan, mi szeretnivaló volt azokban a szegény tanítványokban, és mi szeretnivaló van bennem? De ha egyszer megszeretett, akkor lényéből kifolyólag állhatatos marad a szeretetben. Szeretetből nevezi a hívőket "az övéi"-nek - és milyen kitüntető cím ez! Vérén vásárolta meg és drága kincsének vallja őket. Mivel az övéi lettek, soha nem hagyja el őket. Mivel szeretett gyermekeivé lettek, soha nem szűnik meg szeretni őket. Téged sem szűnik meg szeretni soha. "Mindvégig" szerette őket - tehát egészen haláláig a szeretet uralkodott szívében. De ez a szó azt is jelenti, hogy mindhalálig, azaz a lehető legnagyobb szeretettel. Ennél jobban nem szerethette volna őket, hiszen Önmagát adta értünk. Más fordításban így olvassuk: tökéletesen a végcélig. Bizony, tökéletes szeretettel árasztotta el őket, amelyben nem volt semmi fogyatkozás, semmi ellenkezés, semmi meggondolatlanság, semmi hűtlenség, semmi fenntartás. Ilyen szeretet Jézus Krisztus szeretete népe minden egyes gyermeke iránt. Magasztaljuk hát szeretetét zengedező énekkel!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Emlékezés és magasztalás

"Ezért magasztallak, Uram..., zsoltárt éneklek nevednek." (2Sám 22,50)

Élete alkonyán Dávid király visszatekintett a megtett útra, számba vette és értékelte élete eseményeit, és megtelt a szíve hálával. Ezt egy hosszú imádságban tárta Isten elé, amelyben többször idézte a 18. zsoltárt is.

Ennek az évnek az alkonyán hasznos lehet visszaemlékezni nekünk is, és Isten előtti világosságban értékelni az eseményeket.

Dávidnak sok minden eszébe jutott: évekig tartó menekülése Saul király féltékeny haragja elől, a filiszteusokkal való örökös hadakozása, győzelmek és vereségek, fia lázadása, külső ellenségek és belső bajkeverők, saját bűnei... De nem a maga sérelmeit és hőstetteit sorolja, hanem Isten kegyelmes tetteit. Ő védte meg Dávidot sok veszélyes helyzetben (pajzsa volt neki), ő futamította meg ellenségeit (nem Dávid), ő adott gondolatokat, helyes döntéseket, fizikai erőt, bűneire bocsánatot. „Megmentettél lázadó népemtől..." „Ő tanítja kezemet a harcra..." Ő, ő, ő...

Hogyan emlékezünk az elmúló év eseményeire, és mi következik az emlékezésünkből? Követjük-e Dávid kezét, aki felfelé mutatott, meglátta az események mögött a hatalmas és kegyelmes Istent, és magasztalta őt? Sok minden történt velünk is. Történt-e valami fontos változás bennünk? Isten kezéből tudjuk-e fogadni az áldásokat és a veszteségeket is?

Hisszük-e, hogy azoknak, akik őt szeretik, valóban minden a javukat szolgálja (Róm 8,28)?

Olvassuk el ezt a hosszú imádságot (2Sám 22), és egészítsük ki a magunkéval! Isten megtölti közben a szívünket hálával és békességgel. Ez lesz szép lezárása ennek az esztendőnek.

Napi áhítat- Benne reménykedünk a jövőre nézve

Hét témája: Karácsony, reménység

Olvasmány: 2Kor 1,3–11                

Jézus azért jött a jelenünkbe, hogy utat mutasson a jövő felé.

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van a Krisztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bőséges a mi vigasztalásunk is. Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is. Mert nem akarjuk, testvéreim, hogy ne tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ekkora halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít, mivel ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a reánk áradt kegyelemért sokan sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást.”

Magyarázat

A természeti törvények prédikálnak: Alkotójuk tulajdonságairól árulkodnak. Ilyenek a sorozatok is. Három azonos szabály alapján egymást követő elemből lehet következtetni a továbbiakra. Megbízhatóság, következetesség.
Pál apostol reménysége a korábbi istenélményeiből táplálkozik. Abból, hogy megtapasztalta a Mindenható csodálatos oltalmát a missziójával járó életveszélyek közepette. Ennek alapján szilárdan hitte a folytatását. Hite elérte célját, ugyanis nyugalmat és lelki békét nyert általa, ami elősegítette az evangélium további hirdetését. Hiszen félelemmel küszködve nem lehet hatékonyan betölteni a küldetést.
A reménység hatalmas áldása, hogy hidat képez a jelen nyomorúsága és az enyhítő jövő között. A földre született Jézus Krisztus ennek megvalósítója, aki a végtelenségből az idő keretei közé érkezett, hogy kiemeljen bennünket a jelen reménytelenségének fogságából, és a reményteljes jövő felé irányítsa figyelmünket. A szabadítás persze nem feltétlenül a test épségben maradását jelenti, hiszen maga Pál apostol is idővel mártírként végezte. Inkább a lélek győzedelmes célba érkezését foglalja magában. Ez a mindennél szebb jövő!
(Várady Endre)

MIÉRT SZERET?

„💞Nem azért szeret az Úr, és nem azért választott ki titeket, mintha minden népnél többen volnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok, hanem azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és azért szabadított meg a szolgaság házából, az egyiptomi fáraó kezéből, mert szeret titeket az Úr, és megtartja az esküt, amellyel megesküdött atyáitoknak.”
5Mózes 7:7-8.

Elérkeztünk a 2016-os év legutolsó napjaihoz. Élénken vissza tudok emlékezni a 16 évvel ezelőtti ilyenkor tájt történt eseményekre. Az egész világ felbolydult. Ezredfordulóhoz érkezünk! Már csak néhány óra van addig. Kíváncsiságot, aggodalmat, érdeklődéstközvetített az összes hírközlő eszköz. Nagy dolog átlépni egy ezredfordulón. Nem gyakran fordul elő ilyesmi. Sokan megértük, átéltük és túléltük.
Azóta eltelt 17 év. Isten mindezideig megtartott. Nem azért, mert olyan jók vagyunk. Nem is azért, mert megérdemeltük. (A szlogen szerint: „Mert megérdemled!”) Nem, nem ezért. 

Egyszerűen azért, mert szeret minket és irántunk érzett szeretetéből így döntött.
De hát miért?
Talán, mert szeretné, ha képviselnénk az Ő határtalan szeretetét a környezetünkben élők között.
Vagy, hogy bemutassuk jellemét.
Lehet, azért, hogy minél több embernek beszéljünk arról az otthonról, ahova készülünk, és ahol vár minket a mi drága Megváltónk, mert nemcsak nekünk, hanem barátainknak is helyet készített a Mennyben.

De az is lehet, hogy éppen rajtunk keresztül szeretné bemutatni az egész világegyetem számára, hogy a nehéz körülmények között is lehet valaki hűséges, és kitartó.
Nem tudom a választ. De egyet tudok. Egy igazi szülő akkor is szereti gyermekét, ha az érdemtelen a szeretetére. Azért szereti, mert a gyermeke. Valahogy így van velünk a mi Istenünk. 

Nem azért szeret, mert annyira jók vagyunk. Nem vagyunk azok. 

Azért sem, mert megérdemeljük. 

Nem érdemeljük meg. Tökéletesek lennénk? Messze nem vagyunk azok. 

Azért szeret minket, mert drága áron vásárolt meg magának, és megváltott gyermekei lettünk. És mint ilyen gyermekek, szeretnénk a mi mennyei Édesapánk kedvében járni. 

Valamilyen módon kifejezni, mennyire boldogok vagyunk, hogy nem hagyott magunkra, hogy felemelt, hogy ilyen fontosak vagyunk neki, hogy ennyire szeretett. 

Ezért próbáljuk bemutatni az Ő jellemét a környezetünkben. Ezért hívunk az Ő követésére másokat, mert szeretnénk, ha mások is ennek a határtalan szeretetnek az erőterébe kerülnének.
Lassan belépünk a 2017-es esztendőbe. Isten tudja egyedül, hogy mit hoz számunkra. 

De a magunk részéről indíthatjuk az Új Évet egy erős elhatározással, hogy bemutatjuk ezt a szerető Istent a környezetünknek sokkal, de sokkal élénkebben, érthetőbben és hitelesebben, mint eddig – valaha is tettük.

Isten, aki minket érdemtelenül ennyire szeretett, segítsen, hogy elhatározásunk kitartson a nagy találkozásig!

Bejegyezte: Gyürüs Panni

Ésaiás próféta könyve 58. rész

1. Kiálts teljes torokkal, ne kiméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit.
2. Holott ők engem mindennap keresnek, és tudni kivánják útaimat, mint oly nép, a mely igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta; kérik tőlem az igazságnak ítéleteit, és Istennek elközelgését kivánják.
3. Mért bőjtölünk és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod? Ímé, bőjtöléstek napján kedvtelésteket űzitek, és minden robotosaitokat szorongatjátok.
4. Ímé perrel és versengéssel bőjtöltök, és sújtotok a gazságnak öklével; nem úgy bőjtöltök mostan, hogy meghallassék szavatok a magasságban.
5. Hát ilyen a bőjt, a melyet én kedvelek, és olyan a nap, a melyen az ember lelkét gyötri? Avagy ha mint káka lehajtja fejét, és zsákot és hamvat terít maga alá: ezt nevezed-é bőjtnek és az Úr előtt kedves napnak?
6. Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?
7. Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?
8. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.
9. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszünsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni;
10. Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.
11. És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy.
12. És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.
13. Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván:
14. Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!