Varga László: Isten asztaláról

"... ünnepeljünk, a tisztaság és igazság kovásztalanságával."      1Korinthus 5, 8

Az ember egyik jellemző sajátossága, hogy ünnepel, egyedül a földi lények közül. De mi is az ünnep? Kodolányi János írja meg legszebben "Az égő csipkebokor" című regényében, ebből idézek inkább néhány sort: "Amikor az anyagi világ sűrű szövevénye megnyílik, s átragyog rajta a másvilág fénye, mint felhők közül a nap... Amikor egy bezárt szobában a földi kín jajgatása elhallgat, s fölsír az újszülött gyermek első szava... Amikor két egymást szerető ember, legény meg leány, először öleli, csókolja meg egymást. Amikor legszebb ruhájába öltözve örök hűséget esküszik egymásnak... Mikor az ember búcsút int fáradt szeme pillantásával az életnek, s örökre behunyja, ágya szélén pedig egy asszony ül, fogja hidegülő kezét, pillantása megrendülten pihen a távozó arcán, biztatja is, siratja is, majd gyengéden lezárja a kialvó szemet, amilyen gyöngéden újszülött gyermekét simogatta... Mikor a templomban megkondulnak a harangok, s a tömeg felujjong: Föltámadt Krisztus e napon!... Amikor az első új kenyér, az első korsó bor megjelenik a fehérrel terített asztalon... Valaha, a paradicsomi létben, ünnep volt az ember minden napja, minden perce, hiszen az örökkévalóságban élt, együtt az Istennel. Ahogy süllyedt az ember, váltak ünnepei egyre ritkábbakká, egyre üresebbekké. Mert az ünnep: kiemelkedés, fölszárnyalás az alantasból, a térből és időből, az életből - a létbe. Abbahagyása minden tevékenységnek, magunkba fordulás, megtisztulás, szellemivé válás. Az ünnep: a szabadság. Megszabadulás minden nyűgtől... Az ünnep: csend. Megállás. Elmerülés az időtlenségben. Hangtalan ujjongás, néma zokogás. Mosoly a könnyek között. Könny a mosolyban. Az ünnep az a pillanat, mikor álomnak érezzük a valóságot. És valóságnak azt, ami láthatatlan, megfoghatatlan."

Köszönöm, Atyám, hogy ünnepelni tanítasz. Ritkán tudunk igazán ünnepelni, de olyankor érezzük, mennyire szeretsz. Igéd, a megszületett Krisztus tegye ünneppé minden napunkat, hogy képesek legyünk egymás felé átárasztani Tőled kapott szeretetünket. Ámen.