Varga László: Isten asztaláról

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."      Máté 11,28-30

Nyugalomra, a nyugtalanságban megnyugvásra vágyik minden ember. Ahhoz pedig biztonság, állandóság szükséges. Száz évvel ezelőtt az emberek húszéves korukban tudták, hogyan fogják befejezni az életüket. (Nem tudhatták, hogy számításukat két világháború borítja fel.) Abban az állandóságban nem mindenki érezte jól magát, de megvolt a biztos keret mindenki számára. Ma minden bizonytalanná vált. Senki nem tudhatja, mi lesz az élete kerete tíz év múlva. Munkahely, család, otthon, minden ideiglenes. És nincs nyugalma a léleknek. Fáradtak, kedvetlenek az emberek, tele vannak az idegklinikák. Ebben a nyugtalan világban mégis vannak békés emberek. Boldog családok, akik letették életüket, jövőjüket Isten kezébe. Változhat a világ, változhatnak saját körülményeik, Isten kezéből kiesni nem lehet. Krisztus hív, nála találunk nyugalmat, tudva, hogy ebben az életben Ő vezet, s bármi történik velem, velünk, biztos otthon vár a mennyben. Nem kell hozzá egyéb, mint felvenni a Krisztus igáját, a magunk gondja helyett a másokét. Kedves ez az iga, mert Ő irányítja hordozását. Könnyű ez a teher, mert mindig könnyebb a más gondján aggódni, mint a sajátunkon, ha a sajátunkat átadtuk Istennek.

Istenem, hallom hívásodat. Megpróbálom követni Krisztust. Az én utam bizonytalan, de az Ő útja biztos út. Azon kívánok járni. Ha a körülöttem zsongó nyugtalanság beszűrődik az életembe, megint csak hozzád fordulok. Ameddig van ereje hitemnek, hogy teljes mértékben rád bízzam magam, megnyugszom. Add, hogy ez a békesség megmaradjon holtom napjáig, míg kiszakadva a nyugtalanság világából beléphetek hozzád, a teljes, végső biztonságba. Add, hogy ezt a nyugalmat örököljék gyermekeim, unokáim! Tedd igádat kedvessé, terhünket könnyűvé, közösségünket állandóvá szereteteddel! Ámen.