Hét témája: Karácsony, reménység
Olvasmány: 25. zsoltár
A karácsonyi esemény által táplált reménység az év minden napján érvényes.
Magyarázat
Dávid király imádsága sok mindnyájunkat érintő – sőt, többnyire égető – élethelyzetet vonultat föl. Ezekben minduntalan szükségét érzi az ember a szabadításnak, vezetésnek, könyörületnek, bűnbocsánatnak. Mindezen imádságos kérések megvalósíthatóságának fedezetét hozta el Jézus Krisztus földi pályafutása. Ezért lehetséges, hogy a reménység nem szégyenít meg (Róm 5,5). Az Úrral járva nincs okunk a szégyenkezésre, hiszen a legnagyobb hatalom pártfogásában élünk. Mind a jelenünkre, mind a végső jövőnkre nézve igaz ez!
Annak van nagyobb esélye a megszégyenülésre, azaz kudarcra, csalódásra, aki Istentől függetlenül tervezi boldogulását és jövőjét. Kiemelt igénk „ok nélkül” megjegyzése voltaképpen arra utal, hogy nem létezik olyan ok, ami miatt indokolt lenne az Úrtól való elpártolás. (Létezhetetlen tehát ellenpontként az okkal történő elpártolás.) Az esetleges kapcsolatmegszakítás kezdeményezője minden esetben a hűtlenné váló, Isten kegyelmes szeretetét kellőképpen értékelni nem tudó ember. A Teremtő a lehető legközelebb jött hozzánk Jézusban. Látható, hallható módon, bizonyítékát adva megbízhatóságának. Ígéretei nem lettek semmissé, hű maradt hozzájuk. Lehetetlen hát csalódni benne!
(Várady Endre)
„Dávidé. URam, hozzád emelkedem lélekben!
Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!
Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam!
Jó és igaz az ÚR, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
Az ÚR minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.
A te nevedért, ó URam, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!
Azt az embert, aki féli az URat, oktatja ő, hogy melyik utat válassza.
Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet.
Közösségben van az ÚR az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.
Szemem állandóan az ÚRra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.
Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok.
Enyhítsd szívem szorongását, szorult helyzetemből szabadíts ki!
Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!
Nézd, mennyi ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel.
Tartsd meg életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem!
Feddhetetlen becsület őrizzen engem, mert benned reménykedem.
Szabadítsd ki, ó Isten, Izráelt minden nyomorúságából!”
Magyarázat
Dávid király imádsága sok mindnyájunkat érintő – sőt, többnyire égető – élethelyzetet vonultat föl. Ezekben minduntalan szükségét érzi az ember a szabadításnak, vezetésnek, könyörületnek, bűnbocsánatnak. Mindezen imádságos kérések megvalósíthatóságának fedezetét hozta el Jézus Krisztus földi pályafutása. Ezért lehetséges, hogy a reménység nem szégyenít meg (Róm 5,5). Az Úrral járva nincs okunk a szégyenkezésre, hiszen a legnagyobb hatalom pártfogásában élünk. Mind a jelenünkre, mind a végső jövőnkre nézve igaz ez!
Annak van nagyobb esélye a megszégyenülésre, azaz kudarcra, csalódásra, aki Istentől függetlenül tervezi boldogulását és jövőjét. Kiemelt igénk „ok nélkül” megjegyzése voltaképpen arra utal, hogy nem létezik olyan ok, ami miatt indokolt lenne az Úrtól való elpártolás. (Létezhetetlen tehát ellenpontként az okkal történő elpártolás.) Az esetleges kapcsolatmegszakítás kezdeményezője minden esetben a hűtlenné váló, Isten kegyelmes szeretetét kellőképpen értékelni nem tudó ember. A Teremtő a lehető legközelebb jött hozzánk Jézusban. Látható, hallható módon, bizonyítékát adva megbízhatóságának. Ígéretei nem lettek semmissé, hű maradt hozzájuk. Lehetetlen hát csalódni benne!
(Várady Endre)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése