Napi áhítat-Új hajtás a gyökerekről

Hét témája: Karácsony, reménység

Olvasmány: Ézs 11,1–10                     

Jézus születése a teremtés csodájának megismétlése.

„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst. Igazság lesz derekának öve, csípőjének öve pedig a hűség. Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. A tehén a medvével legel, fiaik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha. A kisded a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek a mérgeskígyó fajzata felé nyújtja kezét. Nem árt, és nem pusztít szent hegyemen senki, mert tele lesz a föld az ÚR ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja. Azon a napon Isai gyökeréhez fognak járulni a nemzetek, mert zászlóként magaslik ki a népek közül, és székhelye dicsőséges lesz.”

Magyarázat

A pusztulásnak nagy hatalma van. Fizikailag életképtelenné tesz, lelkileg pedig letaglóz, megbénít, cselekvésképtelenné tesz, kilátástalanságba taszít, és erőteljesen rongálja a jövőre irányuló hitet. Egy erdőirtás képe ilyesmi. Korábbi árnyas lombok és azokat benépesítő állatvilág helyett tuskórengeteg és perzselő napsütés. Elvárhatatlan csoda, hogy az élet áttörjön a pusztuláson, mégis rendszerint megtörténik.
Elsődlegesen a politikailag és vallásilag csődbe ment választott nép számára bármily hihetetlen, de volt visszatérés a meredek lejtőről – a prófétai igék jövendölése szerint. Csaknem egykori, eredeti pompájában lassacskán helyreállt az élet minden területe. Másodsorban, néhány száz évvel később Dávid házának kései leszármazottjaként a nép lelki sorvadása közepette jelent meg Jézus Krisztus a megváltást és örök életet felkínálva a haldokló emberiségnek.
Harmadrészt – ami ma még jövő – második eljövetelekor fogja az Úr maradéktalanul helyreállítani az életet annak paradicsomi zavartalanságában (6–10. v.).
E prófécia fáradhatatlan reménységre sarkall mindnyájunkat: sosem szabad feladni! A pillanatnyi (vagy épp régóta tartó) látszatkörülmények ellenére létezik újrakezdés, folytatás. Az élet Ura lehetővé tette ezt.
(Várady Endre)