Ez Lázár feltámasztásának története, feltétlenül végig kell olvasni a Szentírásból. Itt csak egy vonást emelünk ki belőle. Amikor Jézus meghallja, hogy Lázár súlyosan beteg, tudja, hogy meg fog halni, de nem mozdul a megmentésére. Pár nap múlva érkezik a gyászoló családhoz. Amikor maga előtt látja a számára olyan kedves családot, előtte zokog a hűséges Mária és a család barátai, átérzi keserűségüket, és szánalomra indul. Egyházunk temetési szolgálata nem a halottnak szól. Ő már Istennél van, túl az ítéleten, amit ember úgysem tud megváltoztatni. A cél az itt maradottak vigasztalása. Ott, Betániában is a halott testvéreinek szól a vigasztalás örök érvényű igéje: "Aki hisz énbennem, ha meghal is, él!" Lázár feltámasztása arra is szolgál, hogy megmutassa Isten hatalmát a halál felett, de ez nem volt maga a megígért feltámadás, Lázár pár év múlva újra csak meghalt. Ugyanolyan fontos célja volt a testvérek könnyeinek letörlése. Számunkra is Jézus legégetőbb parancsai közé tartozik a sírók vigasztalása.
Uram, köszönöm, hogy megmutattad, hogy a halál se nem úr, se nem tragikus előtted. Valóban az, de csak azok számára, akik elkárhoznak, mert nincs több lehetőségük a megtérésre. Én letettem életemet a Te kezedbe, csak azt kérem, addig tarts életben, míg feladatot és ahhoz való erőt is adsz! Ha lehetséges, ne hagyd, hogy tehetetlen teherré váljak családom számára, de engedd meg, hogy ép tudattal fogadjam a halált! És ha még többet is kérhetek, félek a halál előtti testi kínoktól, ha lehetséges, enyhítsd azokat, de ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tied. Csak az a fontos, hogy hozzád kerüljek a halál kapuján át. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése