Alfred Christlieb -
Illés Elizeushoz ment és palástját reá vetette.l.Kir. 19,19
Ez a palást több volt Elizeusnak, mint egy ruhadarab, különben nem
hagyta volna cserben érte szüleit, otthonát és minden vagyonát. Mit
jelentett Elizeusnak ez a palást? Ez jelentette a prófétai tisztségbe
való felemelkedést. Ha emberek sokszor meg is vetették ezt a tisztséget,
mert hamis próféták is voltak, de Isten előtt a próféták kedvesek és
szeretettek voltak, mint pl. Dániel (Dán. 9,23).
Hasonlókat
mondhatunk azokról is, akiket a Jézus Krisztus igazságának palástja
fedez be. A Zsid. 12,22-23-ban ezt olvassuk: "... járultatok a
Sion-hegyéhez, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez..., az
elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a
mennyekben..., és a tökéletes igazak lelkeihez". Micsoda
megtiszteltetés! Aki ezt igazán felismeri, csak nevetni tud a világ
csúfolódásain épp úgy, mint azon a hiábavaló dicsőségen, amellyel
egymást illetik az emberek!
Elizeusnak ez a palást védelmet is
jelentett azokkal szemben, akik prófétai hivatását nem értékelték, s
abban lelték örömüket, ha őt kritizálhatták. "Nincs próféta tisztesség
nélkül, csak a maga házában". Ha egy-egy rokona vagy szomszédja ezt
mondta neki: "Te akarsz próféta lenni? Ismerlek gyermekséged óta,
ismerem hibáidat, gyengéidet" - akkor Elizeus palástjára mutatva így
szólhatott: "Ezt Illés adta rám, ő hívott el prófétának. Perlekedj
ővele, ha kedved tartja"!
Így van ez azokkal is, akiket Isten
az Úr Jézus Krisztus igazságának palástjával felruházott. Hangok törnek
elő a világból, a pokolból és saját szívünkből, s ezt mondják: "Te
akarsz Isten gyermeke lenni? Elfeledted már, hogy honnét jöttél"?
Akkor védelmébe vesz bennünket Isten Igéje, s ezt mondja: "Ilyenek
voltatok pedig némelyek, de megmosattatok, megszenteltettetek,
megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében". (l.Kor. 6,11)
Boldogok, akiknek előbbi vétkét csodálatosan elfedezte Isten!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése