2016. július 23., szombat

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Alfred Christlieb -

Illés Elizeushoz ment és palástját reá vetette.l.Kir. 19,19






Ez a palást több volt Elizeusnak, mint egy ruhadarab, különben nem hagyta volna cserben érte szüleit, otthonát és minden vagyonát. Mit jelentett Elizeusnak ez a palást? Ez jelentette a prófétai tisztségbe való felemelkedést. Ha emberek sokszor meg is vetették ezt a tisztséget, mert hamis próféták is voltak, de Isten előtt a próféták kedvesek és szeretettek voltak, mint pl. Dániel (Dán. 9,23).

Hasonlókat mondhatunk azokról is, akiket a Jézus Krisztus igazságának palástja fedez be. A Zsid. 12,22-23-ban ezt olvassuk: "... járultatok a Sion-hegyéhez, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez..., az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyekben..., és a tökéletes igazak lelkeihez". Micsoda megtiszteltetés! Aki ezt igazán felismeri, csak nevetni tud a világ csúfolódásain épp úgy, mint azon a hiábavaló dicsőségen, amellyel egymást illetik az emberek!

Elizeusnak ez a palást védelmet is jelentett azokkal szemben, akik prófétai hivatását nem értékelték, s abban lelték örömüket, ha őt kritizálhatták. "Nincs próféta tisztesség nélkül, csak a maga házában". Ha egy-egy rokona vagy szomszédja ezt mondta neki: "Te akarsz próféta lenni? Ismerlek gyermekséged óta, ismerem hibáidat, gyengéidet" - akkor Elizeus palástjára mutatva így szólhatott: "Ezt Illés adta rám, ő hívott el prófétának. Perlekedj ővele, ha kedved tartja"!

Így van ez azokkal is, akiket Isten az Úr Jézus Krisztus igazságának palástjával felruházott. Hangok törnek elő a világból, a pokolból és saját szívünkből, s ezt mondják: "Te akarsz Isten gyermeke lenni? Elfeledted már, hogy honnét jöttél"?

Akkor védelmébe vesz bennünket Isten Igéje, s ezt mondja: "Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattatok, megszenteltettetek, megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében". (l.Kor. 6,11)

Boldogok, akiknek előbbi vétkét csodálatosan elfedezte Isten!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése