Alfred Christlieb -
Elizeus elment Illés után és szolgált neki. (l.Kir. 19,21)
Elizeus elment Illés után és szolgált neki. (l.Kir. 19,21)
Láttuk, hogy Elizeus Illés követésében mindent elvesztett, de a követés által drága dolgokat nyert. Elsősorban megszentelő erőket. Illéssel, az Isten emberével való naponkénti együttélésben a próféta mind közelebb vezette őt is Istenhez. A Lélek volt ott jelen. Annak a tudata, hogy Isten közelében élnek, megszentelőleg hatott. Annak, aki szereti a bűnt, az Illéssel való élet nemsokára szűk és nyomasztó lett volna. Egy olyan őszinte embernek, mint Elizeus, ez nagy nyereség volt. Ezt tapasztalja meg mindenki, aki Jézus Krisztust követi. Aki imádkozva jár vele, aki kiönti előtte szívét, aki mindent megbeszél Vele, az mind szorosabb közösségre jut Istennel, s életét átjárják megszentelő erők. Ha már az ember Illésből megszentelő hatás áradt, mennyivel inkább árad az Isten Fiából, Aki ezt mondja az Övéire nézve: "Én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban". (Jn. 17,19)
Elizeus megőrző erőket is nyert. Prófétai helyzetében ki volt téve olyan veszélyeknek, amelyek őt, ha békés földbirtokos marad, messze elkerülték volna, mert kiket támad a Sátán hevesebben és csalárdabbul, mint Isten munkásait, akik az Isten országának szolgálatában állnak?
Szíria királya egyszer egy egész sereget rendelt Dótánba, hogy Elizeust elfogja, Izrael királya is fejét akarta vétetni. Isten azonban meg tudta menteni szolgáját. Egész angyalsereg tüzes lovakkal és szekerekkel táborozott Elizeus körül, hogy senki se árthasson neki.
Hasonló védelemről gondoskodott Isten a Jézus Krisztus követői számára. A Zsid.1-ben azt mondja az angyalokról az Ige: "Nem szolgáló lelkek-e mindazok, akik el vannak küldve szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az idvességet"?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése