Káleb ezt mondta Mózesnek:"..Bátran fölmehetünk, és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele, de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták:
Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk...
A nép pedig, amelyet ott láttunk,csupa szálas emberekből áll.
Sőt láttunk ott óriásokat is... Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák.." (4Mózes 13:30-33).
Figyeld meg a kétféle hozzáállást ebben a történetben:
1.) A kételkedő szemléletmód.
A tizenkét kém közül tízen visszajőve ezt mondták:"Ez teljesen lehetetlen!"
A többségnek azonban nem feltétlenül van igaza. Ha Isten megígért valamit, akkor az a tiéd, még akkor is, ha a kisebbséghez tartozol.
A többség véleménye elrettentette Isten népét, lelki amnéziát kaptak, elfelejtették, hogy milyen csodálatos, természetfeletti módon gondoskodott róluk eddig is Isten.
Addig győzködték magukat, míg elhitték, hogy igazából Egyiptom a tejjel és mézzel folyó föld."..elhoztál bennünket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a pusztában..."(4Mózes 16/13).
Hihetetlen! Egyiptom a rabszolgaság országa volt, nem pedig tejjel és mézzel folyó föld.
Mi bajuk volt ezeknek? Engedték, hogy a körülmények jobban befolyásolják őket, mint Isten ígéretei. Amikor ez történik, lelkileg kiszáradsz, zúgolódni kezdesz, és ilyesmiket mondatsz:
"Lehet, hogy Isten tett csodákat a múltban, de többé már nem tesz".
Hitetlenségük következtében senki sem mehetett be az Ígéret földjére Józsuén és Káleben kívül.
2.) A hit viszonyulása.
Isten azt mondta:
,,De szolgámat, Kálebet, mivel más lélek volt benne, és tökéletesen követett engem, beviszem arra a földre, ahol járt, és az ő utódai birtokolni fogják azt"
(4Mózes 14-24).
Nos, te melyik hozzáállást választod?
Nos, te melyik hozzáállást választod?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése