Mindennap az Ige fényében- NÉZZ JÉZUSRA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 12,1-4 

1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. 2 Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. 3 Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek. 4 Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig,

"Ezért tehát mi is ... fussuk meg az előttünk lévő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte lévő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten királyi székének jobbjára ült." (Zsid 12,1-2) 

Keresztyén életet élni olyan, mint versenyt futni. Ahhoz, hogy futhassunk félre kell tennünk bűneinket és a lelki terheket, amelyek lehetetlenné teszik a haladást és akadályoznak bennünket a futásban. Bátorítson és oktasson minket "a bizonyságtevők fellege", akik "hit által" futottak és díjat nyertek. De mindenekelőtt Jézusra szegezzük tekintetünket.
Jézus "a hit szerzője és beteljesítője". Amikor a hitre és a kitartásra terelődik a szó ő az egyetlen, aki megmutatja nekünk azt, hogy hogyan kell csinálni. Igaz lehet, hogy a korábbi bizonyságtevők (mindazok, akiket a 11. fejezet említ) sok ösztönzést adnak nekünk, de Krisztus a hit útján az idegenvezető és ő maga végigfutotta a távot a rajttól a célig. Az ő szemében a hit és a kitartás elérte a tökéletességet.
Ez alkalommal az író nem a Jézusban való hitről beszél. Amit a szemünk elé állít, az Jézusnak a hite. Ha küzdelmünkben győzedelmeskedni akarunk, akkor meg kell tanulnunk Jézustól, hogy hogyan kell hinnünk és kitartanunk. "Az előtte lévő öröm helyett ... vállalta a keresztet." Elszenvedte a keresztet, "nem törődött a gyalázattal, és végül elnyerte jutalmát Istenben való rendíthetetlen hitéért". Most Isten jobbján ül, miután végigfutotta a versenypályát.
Jézus egész életét az Atyában való hit jellemzi. Elfogadta a kereszt megpróbáltatását, mert az ő Atyja készítette azt neki. "Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd" (Lk 22,42). És az őt ért minden gúnyban, csúfolódásban és elvetésben az Istenben való hit támogatta Jézust.
A kereszthalál nemcsak fájdalmas, hanem szégyenteljes is. Azok büntetése volt, akiket nem tartottak egészen embernek. Római állampolgárt nem volt szabad keresztre feszíteni. Ilyen aljas büntetés gyalázatot hozna a római névre. Ami azonban Jézust illeti, a szégyent nem is érdemes számításba venni, hiszen ez a szégyen az atya iránti engedelmességet jelenti, s azt, hogy elérte az örömöt, s hogy számára véget ért a verseny. Így lelkesít és bátorít bennünket Jézus, hogy kitartással fussunk, amíg vele együtt meg nem dicsőülünk.