Ez a keresztyén méltóság. Egy király és egy mindenható római helytartó előtt áll Pál, egy bilincsben levő rab, kihallgatáson. Könyörögnie kellene. De ő nem a maga ügyében áll ott. Ő ott is képviselő. És képvisel. Neki, mint minden képviselőnek, küldője rangját kell viselnie, méltóképpen viselnie. Így az ő rangja magasabb, mint hallgatóié. Úgy is beszél. És úgy is értik. Ő kér számon. Tudja, hogy Agrippa csak éppen hallott a prófétákról, de zsidó királyként ezt nem vallhatja be, és Pál az elevenébe vág: "Hiszel, és ez téged kötelez!" Agrippa hiába király, valójában ő csak egy züllött senki. Fogalma sincs vallásról, erkölcsről. Éppen azért érzi teljes mértékben Pál igazságának felsőbbrendűségét. Természetesen a "majdnem" értelmében. Nincs neki annyi ereje, hogy képes legyen az igazságot magáévá tenni. De mekkora rangkülönbség, mikor a rab kijelentheti: "Kívánom, hogy olyanok legyetek, mint én!" És megtörténik, hogy úgy is lesz. A Krisztus beszéde hatalom, ha aszerint mondják. Ez a mi feladatunk.
Istenem, nagyon nehezen tudom átérezni azt a méltóságot, amivel felruháztál. Bizony, nem egyszer kitérek a válasz elől, amikor nálam hatalmasabbak gúnyosan kérdeznek a hitem felől. Nem tagadlak meg, oda nem süllyedek, de nem is merlek úgy képviselni, ahogy kötelességem lenne. Talán a hitem gyenge hozzá? Vagy csak megszoktuk, hogy összehúzzuk magunkat? Ha képviselőddé tettél, add meg, Uram, a hit erejét, méltóságát, hogy büszkén, csillogó szemmel tudjak mindenkinek válaszolni: "Legyetek olyanok, mint én!" De legyek is valóban olyan, hogy így beszélhessek. Segíts, hogy gyávaságommal se rád, akit képviselek, se magamra szégyent ne hozzak! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése