"Most tehát
embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek
igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem
volnék Krisztus szolgája."Galata 1,10
Életünk során mindig is
tetszeni akarunk valakinek és azért, hogy ez sikerüljön készek
vagyunk sok mindent megtenni. Mondhatnánk akár azt is, hogy az életünk
nem más, mint az igazodás művészete.
Az elsők, kiknek
tetszését el akarjuk nyerni, azok a szüleink. Ki más, hiszen
gyermekkorunkban ők a legfontosabbak. Mi vagyunk apa, anya szeme-fénye. A
lányok belebújnak édesanyjuk cipőjébe, illegetik-billegetik magukat a
tükör előtt, úgy kérdik: "Apa, tetszem neked?" Ilyen kor kell mindig
dicsérni, csodálni, mert a gyermeknek nagyon fontos, hogy feltétel
nélkül szeressék.
Aztán jönnek a társak. Nekik is imponálni akarunk. Fontos lesz számunkra, hogy nekik mi a "menő" vagy esetleg a "ciki"
és ahhoz igazodunk mi is. Iskolás és középiskolás korban nagy dolog a
bandázás. A jó társaság jó irányba, míg a rossz társaság az ellenkező
oldal felé terelhet bennünket, néha úgy, hogy észre sem vesszük.
Talán a legfontosabb a sorban a "nagy Ő".
Amikor végül megismerjük és megszeretjük, akkor már az ő szava lesz
számunkra a minden. Fontosabb mint a baráti köré, fontosabb, mint a
szülőké, mert ő lesz a legfontosabb, hisz vele akarjuk leélni az
életünket.
Természetesen a sorban
következnek a gyermekeink, majd az unokák és sorolhatnám még. Igazodunk
azokhoz, akiket szeretünk, akik a legfontosabbak nekünk. Adunk a
véleményükre, megfogadjuk tanácsaikat, követjük az arra érdemeseket. De
ne feledjük azt sem, hogy családunk, barátaink, szerelmünk gondolkodását
mindig meghatározza az a kultúra, az a környezet, ahol élünk. Tág
értelemben, a világ, amiben vagyunk. A világban pedig vannak jó és rossz
dolgok is és sok minden a kettő között... De kihez, vagy mihez igazodik
a világ? Mi határozza meg az aktuális trendet? Sokan kutatják ezt
kíváncsian, mert azt gondolják, ha kiismerik titkát, gazdagok és
sikeresek lehetnek. Vannak, akik úgy vélik, ők diktálják mindezt. Aztán
hamar rájönnek, hogy csupán egy hatalmas gépezet fogaskerekei.
Pál nem kevesebbről
beszél itt, mint arról, hogy Krisztus szolgájának a legfontosabb személy
a világon nem más, mint Isten. Őhozzá ragaszkodik, Őhozzá igazodik, Őt
szereti leginkább. Jézus szerint jobban kell Őt szeretnünk mint az
apánkat, anyánkat, jobban kell őt szeretnünk, még a gyermekeinknél is. (Mt 10,37) Ezt a szeretetet pedig nem tudjuk máshogy kimutatni, csak azáltal, ha Hozzá igazodunk.(Jn 14, 15) Ne legyen ez furcsa kérés! Vagy ha mégis az, mélyedjünk el a Szentírásban és megértjük majd: Ő méltó erre a szeretetre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése