"A szeretet hosszútűrő, kegyes..." (1Kor 13,4-8).
A szeretet nem fontolgat előre, hanem szabadon, váratlan és szokatlan úton tör elő. Pál szeretetfogalmából hiányzik a számító bizonyosság. Nem mondhatjuk: "Ezentúl semmi rosszat nem gondolok; mindent hinni fogok". A szeretetre jellemző az önkéntesség. Jézus kijelentéseiből nem csinálhatunk szabványt; de mikor a Szent Szellem az Ő útján járat minket, akkor önkéntelenül is az Ő követelményei szerint járunk és ha visszanézünk, csodálkozunk a meghitt érzés önzetlenségén, amely bizonyítja, hogy az igazi szeretet kényszer nélkül való. A szeretet forrásai Istenben vannak, nem bennünk. Képtelenség Isten szeretetét a saját természetes szívünkben keresni; csak akkor van ott, mikor a Szent Szellem kiárasztotta ránk. Ha bizonygatni próbáljuk Istennek, mennyire szeretjük Őt, ez biztos jele annak, hogy nem szeretjük Őt. Iránta való szeretetünket a teljes önkéntesség bizonyítja, az magától értetődően jön. Visszatekintve nem tudjuk megmondani, miért tettünk bizonyos dolgokat: a kényszer nélküli szeretet hozta létre őket. Isten élete ilyen kényszer nélküli módon szabadon nyilvánul meg, mert a szeretet forrásai a Szent Szellemben vannak (Róm 5,5).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése