A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 87
1 Kórah fiainak zsoltáréneke. Szent hegyen alapította
2 az ÚR Sion kapuit: jobban szereti Jákób minden lakóhelyénél.
3 Dicső dolgokat beszélnek rólad, Isten városa! (Szela.)
4 Egyiptomot és Babilóniát azok között fogom említeni, akik ismernek engem. Filiszteának, Tírusznak és Kúsnak itt van a szülőhazája.
5 Sionról pedig ezt mondják: Mindegyiküknek ez a szülőhazája. A Felséges szilárdítja meg ezt.
6 Az ÚR számba veszi a népeket, amikor beírja őket: Itt van a szülőhazájuk. (Szela.)
7 Körtáncban éneklik: Minden forrásom belőled fakad.
"Sionról pedig ezt mondják: Mindegyiküknek ez a szülőhazája."
(Zsolt 87,5)
Sok ember tér vissza az asztrológia régi babonájához. Ez megdöbbentő és undorító. Tekintélyes újságok, amelyek szinte sohasem találnak semmiféle "közölnivalót" a keresztyén egyház munkájáról és üzenetéről, nem mernek megjelenni olvasóik úgynevezett horoszkópja nélkül.
Az asztrológia azt mondja, hogy az ember sorsát meghatározza születése pillanatának csillagképe. Hasonló fatalizmust (végzetszerűséget) fogalmaznak meg azok, akik úgy gondolják, hogy a származás és a születés helye meghatározza, hogy mik vagyunk és korlátozza, hogy mivé lehetünk.
A 87. zsoltárban van néhány utalás ezekre a hiedelmekre. A hovatartozás szerepét halljuk: vannak, akik Babilonból valók, mások Filiszteából. Mindkét csoport Izráel ősellensége. A gyűlölködés közöttük és Isten népe között régi és mély, és úgy látszik, hogy gyógyíthatatlan. Említés történik az Etiópiából való feketékről és a tiruszi hajósokról. De mindezek az emberek bemennek a templom kapuin. És mindannyiunkra úgy néz a zsoltár, mint akik Jeruzsálemben születtek, mint akiknek bölcsőjük Isten városában van. Nem számítanak a csillagok, nem számítanak a városok és országok, ahonnan jöttek. Életük forrása Jeruzsálemben van.
Ennek a zsoltárnak a látomása Jézus Krisztus világegyházában teljesedik be. Ez az egyház létének csodáját vallja meg énekében: "Kihívott minden népből egy lelki népet itt, kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egyesít" (Ref. énekeskönyv 392. 2.v.)
Isten beoltotta életünket Krisztusba, és így életünk számára a növekedésnek olyan új lehetőségei nyíltak meg, amelyekről semmit sem tud a természeti ember. Olyan nép vagyunk, amelynek mindennapos alattvalói kötelezettségét többé már nem a természet szerinti, hanem a lelki születés határozza meg. Egy új családot alakítunk. Egy Atyánk van, és mi egymásnak testvérei vagyunk.
A régi válaszfalak még makacsul tartják magukat, de az egyházban már veszítenek jelentőségükből. Mint Isten országának állampolgárai, mindnyájan ugyanazzal a születési anyakönyvi kivonattal rendelkezünk. Mindnyájan egy útlevéllel utazunk ugyanabba az irányba - az új Jeruzsálem felé. .
2 az ÚR Sion kapuit: jobban szereti Jákób minden lakóhelyénél.
3 Dicső dolgokat beszélnek rólad, Isten városa! (Szela.)
4 Egyiptomot és Babilóniát azok között fogom említeni, akik ismernek engem. Filiszteának, Tírusznak és Kúsnak itt van a szülőhazája.
5 Sionról pedig ezt mondják: Mindegyiküknek ez a szülőhazája. A Felséges szilárdítja meg ezt.
6 Az ÚR számba veszi a népeket, amikor beírja őket: Itt van a szülőhazájuk. (Szela.)
7 Körtáncban éneklik: Minden forrásom belőled fakad.
"Sionról pedig ezt mondják: Mindegyiküknek ez a szülőhazája."
(Zsolt 87,5)
Sok ember tér vissza az asztrológia régi babonájához. Ez megdöbbentő és undorító. Tekintélyes újságok, amelyek szinte sohasem találnak semmiféle "közölnivalót" a keresztyén egyház munkájáról és üzenetéről, nem mernek megjelenni olvasóik úgynevezett horoszkópja nélkül.
Az asztrológia azt mondja, hogy az ember sorsát meghatározza születése pillanatának csillagképe. Hasonló fatalizmust (végzetszerűséget) fogalmaznak meg azok, akik úgy gondolják, hogy a származás és a születés helye meghatározza, hogy mik vagyunk és korlátozza, hogy mivé lehetünk.
A 87. zsoltárban van néhány utalás ezekre a hiedelmekre. A hovatartozás szerepét halljuk: vannak, akik Babilonból valók, mások Filiszteából. Mindkét csoport Izráel ősellensége. A gyűlölködés közöttük és Isten népe között régi és mély, és úgy látszik, hogy gyógyíthatatlan. Említés történik az Etiópiából való feketékről és a tiruszi hajósokról. De mindezek az emberek bemennek a templom kapuin. És mindannyiunkra úgy néz a zsoltár, mint akik Jeruzsálemben születtek, mint akiknek bölcsőjük Isten városában van. Nem számítanak a csillagok, nem számítanak a városok és országok, ahonnan jöttek. Életük forrása Jeruzsálemben van.
Ennek a zsoltárnak a látomása Jézus Krisztus világegyházában teljesedik be. Ez az egyház létének csodáját vallja meg énekében: "Kihívott minden népből egy lelki népet itt, kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egyesít" (Ref. énekeskönyv 392. 2.v.)
Isten beoltotta életünket Krisztusba, és így életünk számára a növekedésnek olyan új lehetőségei nyíltak meg, amelyekről semmit sem tud a természeti ember. Olyan nép vagyunk, amelynek mindennapos alattvalói kötelezettségét többé már nem a természet szerinti, hanem a lelki születés határozza meg. Egy új családot alakítunk. Egy Atyánk van, és mi egymásnak testvérei vagyunk.
A régi válaszfalak még makacsul tartják magukat, de az egyházban már veszítenek jelentőségükből. Mint Isten országának állampolgárai, mindnyájan ugyanazzal a születési anyakönyvi kivonattal rendelkezünk. Mindnyájan egy útlevéllel utazunk ugyanabba az irányba - az új Jeruzsálem felé. .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése