Derek Prince-Europából támad e az Antikrisztus?

Europából támad e az Antikrisztus?

 

 

„Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő. És Ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!
... Kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. És a föld minden lakosa olyan, mint a semmi; és az Ő akarata szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, aki az Ő kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?"
(Dániel 2:20-22,4:31-32)
Három hónappal ezelőtt, amikor meghívtak er­re a konferenciára, kértek, hogy adjam meg azokat a témákat, amelyekről beszélni fogok. Ez számomra mindig problémát jelent. Honnan tudjam, hogy három hónap múlva miről akarok majd prédikálni? De azt mondták, hogy ezen a konferencián prófétai üzenetet várnak Európa számára. Tehát megkérdeztem magamtól, vajon milyen prófétai üzenetre lenne Európának szüksége? Így jutottam el a mai előadásom címéhez: Európából támad-e az Antikrisztus? Abban az időben még nem tudtam a választ erre a kérdésre. De meglepetésemre, azt hiszem, Isten megmu­tatta a választ. Ezt a választ pedig Isten Igéjéből nyer­tem, nem valami különleges látomásból, hanem egyszerűen Isten tiszta, világos írott beszédéből. De saját magadnak kell azután eldöntened, hogy az én válaszom a helyes válasz-e.
Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos az Európá­ban élő keresztények számára tudni mindazt, amit a Biblia az Antikrisztusról tanít. Mert azt hiszem, az an­tikrisztus szelleme már erőteljesen működik Európá­ban. És hogy az események hogyan végződnek, az Jézus Egyházától függ: megtanuljuk-e ezt a szellemi erőt leküzdeni, vagy az győz-e le bennünket. Ez a kérdés még nyitott. Ezért most egyszerűen arról szeretnék be­szélni, amit az Újszövetség tanít az Antikrisztusról.
Először meg kell értenünk ennek a szónak a jelen­tését. A „krisztus" szó a görög nyelvből származik, és megfelel a héber „messiás" kifejezésnek. Meglepő mó­don sok keresztény és sok zsidó sem tudja ezt. Amikor mi most Jézus Krisztusról beszélünk, akkor Jézusról szólunk, aki a Messiás. Így az Antikrisztus az anti-messiás. Az „anti-" előtagnak két szokásos jelentése van: valami ellen és valami helyett. Mind a két jelentés illik ide. Az antikrisztus a valódi Krisztus ellen van, hogy félretolja az útból és helyettesítse Őt egy hamis krisz­tussal, aki aztán az Antikrisztus lesz. János első levelé­nek 2. részében a 18. versben és a 4. rész 3. versében három különböző kifejezést találunk: "sok antikrisztus", "az Antikrisztus" (egy bizonyos személy) és „az antikrisztus szelleme". Minden antikrisztust az antikrisztus szelleme ellenőriz. A történelem folyamán sok ilyen személlyel találkozunk, a zsidó enciklopédia legalább negyven hamis messiást sorol fel, akik Jézus ko­ra óta jelentek meg. Ezek mindnyájan antikrisztusok voltak. Európa történelme is sok antikrisztust jegyzett fel, többször előfordult, hogy egy antikrisztus volt az európai egyház feje. És ha a Közel-Keletre nézünk, ak­kor egyike a kiemelkedő antikrisztus-figuráknak: Mo­hamed. Az egész világon most is sok ilyen van.
Zairében, Közép-Afrikában volt egy vallási veze­tő, aki nyíltan vallotta, hogy ő Jézus. Amikor meghalt, a politikai vezetés nagyon bölcsen nem engedte, hogy eltemessék, hanem őrséget állítot­tak köré és három nap múlva engedték csak meg az embereknek, hogy elhantolják a hullát. Azok az afrikaiak, akik hittek neki, nagyon mérgesek lettek és kö­vekkel dobálták meg a koporsóját, mert megértették, hogy félrevezette őket. Tehát ha ma körülnézel a Föl­dön, sok antikrisztust fogsz találni. Ami azonban őket antikrisztussá teszi, az az antikrisztus szelleme. Az a szellemi erő, ami bennük és általuk működik.



Az 1. János levél 2. fejezetében a 18-23. versekben és a 4:1-3-ban az Antikrisztus bizonyos ismertető jegyeit találhatjuk. Először János azt mondja, hogy ők „közü­lünk váltak ki". Egy antikrisztus a pályafutását Jézus Egyházával való kapcsolattal kezdi, de János úgy foly­tatja, hogy nem tartoztak közénk, mert akkor velünk maradtak volna. Mégis el kell fogadnunk, hogy az An­tikrisztus kapcsolatban lesz az Egyházzal, mielőtt elkezdene tevékenykedni. Nagyon gyakran elmondtam már, hogy a karizmatikus mozgalom nagyon jó helyet kínálna az ő fellépéséhez, mert a karizmatikusok annyira vágynak arra, hogy jeleket és csodákat éljenek át. És sok karizmatikus azt gondolja, hogy valamilyen csoda végeredményben legalizálja azt, amit hir­detnek, vagy ha valamilyen személy szolgálatának az eredményeképpen csoda történik, akkor igaznak kell lennie annak, amit prédikál. De ez óriási tévedés. A Biblia világosan mondja, hogy az Antikrisztus sok csodát fog tenni. Szeretném a következő kérdést intézni hozzátok - én tényleg nem tudom rá a választ - gondoljátok, hogy az Antikrisztus nyelveken fog szólni?
Ha mindenképpen döntenem kellene, akkor igennel válaszolnék. De ez csak az én tippem
Az 1. János 2:21 és 23-ban János egy további ismerte­tő jegyet közöl velünk az Antikrisztusról: „tagadja az Atyát és a Fiút". Nem Isten létezését tagadja, hanem az Atyának és a Fiúnak a kapcsolatát az Istenségben.
Az iszlám például világosan mutatja ezt a jegyet, ők Allahról beszélnek, Istenről, de soha egyetlen muszlim sem fogadná el, hogy Jézus az Isten Fia. A Korán­ban az áll, hogy Istennek nincs szüksége fiúra. Sok nyugati keresztény elmegy a Közel-Keletre és nagyon könnyen félrevezetik, mert a muszlimok azt mondják: én hiszek Jézusban, mint prófétában, de nem mint Is­ten Fiában.
Az antikrisztus szellemének egy további jellemzőjét találjuk az 1 János 4:1-2-ben: tagadja, hogy Jézus test­ben jelent meg. A Messiás hús-vér emberként jött el. Az antikrisztus szelleme ezt sohasem fogja beismerni.
Az 1 János 4:3-ban azt olvassuk, hogy ez a szellem nem akarja megváltani, hogy ki Jézus.
A legelső alkalom, amikor az emberiség történelmében megnyilvánult az antikrisztus szelleme, Jézus bírósági tárgyalása volt. A zsidó nép a legváratlanabb döntést hozta, amikor Pilátus megkérdezte őket, kit engedjen el nekik? Jézust vagy Barabbást? Azt kiáltották ne Jézust, hanem Barabbást! Ez egy teljesen őrült választás volt. Jézus minden em­berrel csak jót tett, Barabbás pedig bűnöző, erőszakos ember volt, egy gyilkos. Mégis őt választották. Az egész tömeg egyetértett a döntéssel. Milyen szellem hozta létre ezt a döntést? Az antikrisztus szelleme. Lát­játok, ennek nincs semmi köze a pogánysághoz, mert a pogányság semmit sem tud Jézusról. Az antikrisztus szelleme csak ott tud megnyilvánulni, ahol Jézust pré­dikálják. Ez a Sátán utolsó mozgalma az Evangélium ellen. Tudatos tagadása a Jézusban hozzánk intézett kihívásnak.
Lapozzunk most a 2. Thesszalonika levél 2. fejeze­téhez. Ez a fejezet óvja az Egyházat az Antikrisz­tus felemelkedésétől. Az első három vers el­mondja, hogy az Antikrisztus eljövetele meg fogja előzni Jézus eljövetelét. Az Újszövetség görög szövege egy speciális kifejezést használ Jézus újra eljövetelére: parúzia. Ezt a szót rendszerint akkor használják, ha Jé­zus eljöveteléről van szó. De ebben a részben ugyanez a szó szerepel az Antikrisztus eljövetelére. Így hát két parúzia van: az Antikrisztus parúziája és az igazi Krisztus parúziája. De Jézus parúziája nem következik be addig, amíg előbb az Antikrisztus parúziája meg nem lesz. A harmadik vers az Antikrisztust a törvénytelenség emberének (a törvény ellenségének) nevezi, más helyen pedig a veszedelem (romlás) fiaként emlí­ti. Az Újszövetségben csak egyetlen személy van, akit a veszedelem fiának hívnak, Iskariótes Júdás. Vegyük észre, hogy ő egy volt az apostolok közül. Bizonyos ételemben tehát ő előképe az Antikrisztusnak.
Pál világossá teszi, hogy az Antikrisztus parúziája előtt egy másik dolognak, görög szóval aposztáziának kell bekövetkeznie, ami elfordulást, szakadást jelent. Tipikusan vallásos fogalom. Az Újszövetségben csak egyetlen más helyen fordul elő, amikor Pált megvádolják azzal, hogy a Mózes törvényétől való elszakadást, elfordulást tanítja. Az aposztázia tehát a kinyilatkoztatott vallási igazság elutasítása. Pál tehát azt írja, hogy mielőtt a Messiás parúziája megtörténne, be kell következnie a nagy szakadásnak az Egyházban. Az Újszö­vetség kijelentett igazságaitól való nagy elfordulás­nak. Mert mindaddig, amíg Jézus Egyháza megőrzi a rábízott Igazságot, akadályt gördít az Antikrisztus útjába. Így az első dolog, amit Sátánnak meg kell tennie ahhoz, hogy az Antikrisztus eljövetelét előkészítse, az ennek a barrikádnak a lerombolása. Mi ennek az aposztáziának a kellős közepében vagyunk.



Évszázadokon keresztül voltak keresztény veze­tők, akik erkölcstelenségben éltek, gonoszok, hitetlenek voltak, de nem tagadták meg a hit alap­vető igazságait, ha ki is használták azokat a maguk cél­jai számára. Ebben az évszázadban azonban már más a helyzet. Azt kell mondanom, hogy az aposztázia itt, Németországban kezdődött a liberális, „új" teológiá­val. Aztán innen vándorolt Norvégiába, és terjedt el az egész nyugati egyházban. Jelenleg minden keresztény felekezetben vannak vezetők, akik a hit valamelyik alapvető igazságát nyíltan tagadják. Van az anglikán egyházban egy püspök, aki nyilvánosan nevetség tárgyává tette, hogy Jézus testben támadt volna fel a ha­lálból, és az anglikán püspökök kétharmada azt mond­ja, hogy egyetért vele. De a katolikus egyházban is vannak teológusok, akik ugyanezen az állásponton vannak. A katolikus hierarchia ugyan nem vette át ezt a véleményt, de azt tudom nektek mondani, hogy Amerikában a katolikusok többsége nem veszi már ko­molyan az Újtestamentum igazságait. Vannak meto­dista barátaim, akik azt mondták nekem: a mi gyüleke­zetünkben nyugodtan beszélhetsz Platónról, Szókratészről, Allahról vagy Buddháról, senki se ütközne meg. De ha Jézusról beszélnél nekik, azonnal begerjed­nének. Milyen szellem ez? Az, amelyik ki akarja szorítani Jézust az Egyházból. És emlékezzetek csak, ez csu­pán az első lépés! A második lépés az, hogy helyette­sítse őt egy hamis krisztussal. Nem akarom most rész­letezni, hogy mi van a többi keresztény felekezetben, de elmondható, hogy az aposztáziának (elszakadás­nak) eddig soha nem tapasztalt mértéke található mindegyikben. Ez a Sátán módszere, amivel előkészíti az Antikrisztus eljövetelét.
A 2. Thesszalonika levél 2. részének 4. és 5. ver­sében Pál elmondja nekünk, hogy az Antik­risztus szembeszegül Istennel, Istennek adja ki magát, és be fog ülni Isten templomába. Itt önkénte­lenül adódik a kérdés: melyik templomba? Az én sze­mélyes véleményem az, hogy ez a templom Jeruzsálemben lesz, és a zsidó nép fogja felépíteni, ők már na­gyon készülnek erre. Tanfolyamokat tartanak a lévita papságról, hiszen nem egyszerű a dolga egy lévita papnak. Tudnia kell hogyan ölje meg az állatot, hogy nyúzza meg, darabolja szét, mit csináljon a vérrel stb. De a vallásos zsidók mindezt nagyon komolyan ve­szik. A zsidó rabbik között elterjedt egy tantétel, amely azt mondja, hogy aki vissza fogja adni nekik a Templomot, az a Messiás. De ez nem biblikus. Én azt hiszem, hogy ha egy politikai vezető visszajuttatná a zsidóknak a Templomot, azt a zsidók nagy többsége feltétel nélkül támogatná. Pál azt írja az 5. és 6. versben, hogy van még egy visszatartó erő. Ez egy olyan kérdés, amiről az embe­rek sokat vitatkoznak. És én tényleg nem tudom rá a választ. De hajlamos vagyok elfogadni, hogy ez a Szent Szellem. Mert valamilyen módon a Szent Szel­lem mindezeket feltartóztatja addig, amíg Isten tervei meg nem valósulnak.
A nyolcadik versben Pál kijelenti, hogy Jézus személyesen fogja megsemmisíteni az Antikrisztust a visszatérésével. Én személy szerint szívesen átengedem neki ezt a munkát, nem hiszem hogy én képes lennék erre. Nagyon helyénvalónak ta­lálom azt, hogy az igazi Krisztus semmisítse meg a hamis krisztust. Azt is hiszem, hogy ez lesz az egyik fő oka annak, hogy miért fogunk vágyakozni az Úr Jézus Krisztus visszajövetele után. Mert a Biblia azt mondja, hogy Jézus azokért fog visszajönni, akik az Ő eljövetelét vágyják. Ez ma nem igaz sok keresztényre. Sok más fontos dolguk van. De lesz idejük az Antikrisztus alatt arra, hogy megváltoztassák az értékrendjüket. Akkor azt fogják kiáltani: Jövel, Úr Jézus! És Ő er­re vár.
A 9. vers egy fontos igazságot tartalmaz. Az Antik­risztus eljövetelét sok hatalmas, drámai jel és csoda fogja kísérni. Kérlek értsétek meg ezt: a csodatevés nem szükségszerűen bizonyítja az Igazságot. Ez az a pont, ahol a karizmatikusok bajba kerülhetnek. Mert némely karizmatikus akármit elhisz, ha csoda kíséri.
És az antikrisztus csak erre vár. Egyetlen útja van an­nak, hogy az Igazságot megismerhessük, és ez a Szent­íráson keresztül vezet. Pál azt mondja, hogy egyetlen védelem létezik csak az Antikrisztus csalásaival szem­ben, és ez az Igazság szeretetének elfogadása. Jézus pe­dig azt mondta, hogy Isten Igéje az Igazság. Ha nem szereted Isten Igéjét, akkor be fognak csapni. Az a szó, amelyet itt szeretetnek fordítunk egy igen erős, pozitív tartalmú kifejezés. Többet jelent, mint hogy hetenként eljárunk istentiszteletre, és meghallgatunk egy prédi­kációt. Jobban kell szeretned a Bibliát mint az étkezést. Több időt kell eltöltened a Biblia tanulmányozásával, mint a televízió előtt. 

Azt hiszem a legtöbb keresz­ténynek meg kell változtatnia a fontossági sorrendet, különben az Antikrisztus le fogja győzni őket.

...Mindazok számára, akik nem szeretik az Igaz­ságot, Isten a tévelygés szellemét fogja elküldeni. Végiggondoltátok már valaha, hogy az Igazság elutasítóinak végső büntetése az, hogy Isten tévelygést bocsát rájuk? És ha Isten küldi azt, akkor nem lehet elmenekülni előle. Csak egyetlen védekezés létezik ez ellen. Jobban kell szeretned a Bibliádat, mint magát az életet. Élned kell a Bibliát, táplálnod kell magad belőle, részeket kell megtanulnod kívülről. Nemrég olvastam egy nagyszerű könyvet a kínai gyülekezetek sorsáról a kulturális forradalom ideje alatt, amikor a keresztényeket irgalmatlanul üldözték. Az egyik keresztény veterán a következőket mondta: a bebörtönzések idejét csak azok a keresztények élték túl, akik sok igét kívülről megtanultak. A többiek vagy megőrültek, vagy öngyilkosok lettek, vagy megtagadták a hitet, és elárulták a testvéreiket. Hogyan állsz te ezzel? Hogyan vészelnél át egy ilyen időszakot? Ha nem fogadod be az Igazság szeretetét, akkor biztos, hogy be fognak csapni.
Lapozzunk most a Jelenések könyvének 13. részé­hez. Ennek a fejezetnek sok versét át fogjuk ven­ni. Ez a rész szimbólumokban írja le az Antikrisztus eljövetelét. Úgy írja le, mint egy fenevadat, amely a tengerből jön fel. Úgy hiszem, hogy a tenger a politika világát jelenti. Ennek a furcsa állatnak hét feje van és tíz szarva. A teste leopárd, a lábai medvelábak és a szája oroszlánszáj. A Biblia egyetlen dolgot mond nekünk a leopárdról. Tudjátok mit? Azt, hogy nem változtathatja meg a foltosságát. Ez az antikrisztusi ha­talom mindvégig antikrisztusi is fog maradni. Ha megváltoztatja is a nevét, nem tüntetheti el a foltjait.
Azután arról olvashatunk, hogy ez az állat három dolgot kap a sárkánytól: erőt, trónt és nagy hatalmat. Ezután a fejek egyike nyilvánvaló módon meghal és utána „feltámad", megelevenedik, és nyilvánvaló „feltámadása" után az egész világ imádni fogja őt. Én gyakran megkérdeztem magam, ha John F. Kennedy megelevenedett volna a meggyilkolása után, vajon nem lett volna hajlandó a világ jelentős része arra, hogy imádja őt?
Ezen a ponton egy érdekes kontrasztot találunk az igazi és a hamis Krisztus között. Amikor Jézus, mint ember elkezdte a szolgálatát, a Sátán megkísértette őt és felajánlotta neki a hatalmat az egész világ fölött: „ki­rály leszel minden ország királya fölött, de egy feltétel­lel, ha leborulva imádsz engem". Jézus megtagadta ezt. De a hamis krisztus el fogja fogadni. Ő imádja majd a Sátánt, a világ imádja őt, és így általa a világ a legnagyobb ellenségét fogja imádni. Sátán legfőbb célja, hogy imádtassa magát. Hiszen a bukásához is az vezetett, hogy egyenlővé akarta tenni magát Istennel, de levettetett, és tudja, hogy ezt többé nem valósíthatja meg. Viszont van egy dolog, ami csak Istennek jár és senki másnak. Ez pedig az imádás. Tehát a sátán így gondolkodik: „ha rávehetem a világot, hogy imádjon engem, akkor megáll az eredeti állításom, hogy én is­ten vagyok".
Ha tovább haladunk a 13. fejezetben, akkor láthatjuk, hogy 42 hónapig lesz hatalmon, ami 3 és fél évnek felel meg. A hatodik vers azt állít­ja, hogy káromolni fogja az igaz Istent, a hetedik vers bemutatja, hogy a szenteket üldözni fogja, és le is győzi. Kik ezek a szentek? Azt hiszem, hogy olyan embe­rekről van szó, mint te meg én. A történelemnek eb­ben a szakaszában az Antikrisztus hatalmat kap arra, hogy megölje a valódi hívőket. Lehetnek dolgok, ami­ket nem értünk teljesen, de a legegyszerűbben mégis így lehet összefoglalni a történéseket.
A nyolcadik vers el mond ja, hogy az egész világ imádni fogja őt, kivéve az emberek egy csoportját, azo­kat, akikneknek nevei be vannak írva az Élet könyvébe, amely a Bárányé. 

Ezek azok, akiket Isten az örökkévalóság óta kiválasztott saját maga számára. 

És akiket Ő kiválasztott, azokat meg is fogja őrizni.

Ámen!