Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-KERESZT ÉS KORONA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 8,12-17 12 Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. 13 Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. 14 Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15 Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!" 16 Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. 17 Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.  "Örökös társai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt dicsőüljünk is meg." (Róm 8,17b) Ha ez idáig kevés figyelmet szenteltünk annak a szenvedésnek, amely a keresztyén élettel együtt jár, akkor jól tesszük, ha sürgősen helyesbítjük tévedésünket. Végül is a Biblia elmegy addig, hogy a "vele együtt" szenvedést a "vele együtt" megdicsőülés feltételének hívja. Nem szabad elsiklanunk a "vele együtt" szavak fölött. A Biblia nem azt mondja, hogy az ebben az életben történő szenvedésnek a jutalma a következőben való dicsőség. Ez visszavinne bennünket a cselekedetekből való üdvösség régi tévtanításához. A mi keresztjeink sohasem mentenek meg bennünket. Csak Krisztus keresztjének van ilyen hatalma. De azt igenis mondja a Biblia, hogy nekünk azonosulnunk kell Jézussal ma, ha az ő társaságában akarunk lenni holnap. "Ha vele együtt szenvedünk, vele együtt is dicsőülünk meg." Az Újszövetség nagy meglepetése az, hogy Izráel megígért királya úgy élt, mint valami rabszolga, és meghalt egy kereszten. Isten engedelmes Fia alávetette magát az Atya törvényének: először a kereszt, aztán a korona. Eközben vissza kellett utasítania minden ajánlatot, melyet az ördög, de még tulajdon barátai is tettek, hogy lerövidítsék a dicsőségbe vezető útját. Ha valaki azonosulni akar Krisztussal, követnie kell ezt a változhatatlan törvényszerűséget: először a kereszt, aztán a korona. Az egyház jelenlegi létmódja: a kereszthordozó egyház. A keresztyén egyház nem az a hely, ahol a szenvedés már elmúlt, mert jelen van a Lélek, ahogy - úgy látszik - némelyek gondolják. A Lélek célja nem az, hogy elvegye tőlünk a keresztet, hanem, hogy erőt adjon nekünk a kereszthordozáshoz. Az egyház nem is olyan intézmény, amelynek révén az ember valamiféle "örökélet-biztosítást" köthet magának, amint - úgy látszik - még többen feltételezik. Az egyház azoknak a társasága, akiket Jézus Krisztus hívott el. "Vele" vagy "benne" élnek. Bármit terveznek, Krisztussal tervezik, bármit tesznek, Krisztussal teszik, bármik kívánnak lenni, Krisztusban akarnak lenni. Mert nekik az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. "Vele" szenvednek, "vele" fognak megdicsőülni.