Az Ó- és az Újszövetség egyaránt tanítja Isten egységét és háromságát. Az olyan igehelyek, mint az Ézsaiás 45:18 újra meg újra azt hangsúlyozzák, hogy csak egy Isten van, aki mindent teremtett: "Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, Ő az Isten, aki a földet formálta, alkotta. Én vagyok az Úr, nincs más!" Ugyanerre egy újszövetségi példa: "Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek." (Jakab 2,19).
Ezzel egyidőben az Ézsaiás 48:16 beszél Isten három személyéről: "Régen sem beszéltem rejtélyesen, amióta ez történik, jelen vagyok. Most pedig az én Uram, az Úr elküldött engem és lelkét adta nekem." Magától értetődő, hogy mindezt Isten mondja, mégis úgy fogalmaz: "az Úr (az Atya Isten) elküldött engem és lelkét (a Szentlelket) adta nekem." A Szentháromság ténye az Újszövetségben is nyilvánvaló, például a János 15:26-ban, ahol Jézus azt mondja: "Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam." Azután ott van a bemerítési ige: "megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében" (Máté 28,19).
Egy Isten, három névvel? Számtalan Bibliaversből láthatjuk, hogy Jézus, az Isten egyszülött Fia, Istennek, és az Atyával egyenlőnek vallotta magát. Például, amikor azt mondta: "Én vagyok az Alfa és az Omega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható." (Jelenések 1,8)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése