Varga László: Isten asztaláról

"...Néhány farizeus ment oda hozzá [Jézushoz], és így szóltak: Menj, távozz el innen, mert Heródes meg akar ölni. Erre ő ezt mondta nekik: Menjetek el, mondjátok meg annak a rókának..."      Lukács 13,31-32

Ki hitte volna, hogy Jézus így is tud beszélni? Ő, aki maga volt a szelídség, felindul és odavág. Csúnyán odavág. Sötét gazember volt ez a kisebbik Heródes, a kegyetlen, de nagystílű király méltatlan fia. Olyan minizsarnok, akit csak utálni lehetett. De arra képes volt, hogy levágassa Keresztelő János fejét. És Jézus, aki vitára méltatta a képmutató farizeusokat, alapos tanításra a samaritánus asszonyt, belépett a zsaroló vámszedő házába, megmentette a parázna asszonyt, erről az alakról csak így tud beszélni. Neki az ember minden nyomorúságát végig kellett szenvedni, még azt is, hogy nagypénteken megkötözve, megalázva odavigyék a sötét kis zsarnok elé, hogy az ítéljen felette. Elviselte, de ott se állt szóba vele. Szerette volna a nyomorult, hogy megalázkodjék előtte, hogy kegyeit kérje. Ezt az örömöt nem adta meg neki Jézus. Vannak olyan esetek, amikor már nem érdemes valakivel szóba állni. De jól gondoljuk meg, kit ítélünk olyannak! Nem az árokban fetrengő részeg az, hanem aki hitünk és Istenünk felett, magát nagynak és bölcsnek tartva, fölényesen csak gúnyolódni akar. Akkor jogunk van a Jézus stílusában felelni neki. De csak addig, amíg meg nem bánta.

Uram, szégyenkezve kérem bocsánatodat, ha valaha gúnyolódtam a Te igéd felett. Most már tudom, hogy szavad messze felette áll minden emberi bölcselkedésnek. Tégy engem elég bölccsé ahhoz, hogy meg tudjam ítélni, kivel, hogyan kell szóba állni, bizonyságot tenni, kit kell messze elkerülni, vagy éppen kinek kell keményen ellene állni. Se az ne történjék, hogy később megszégyenülve lássam, hogy különb, mint én vagyok, se az, hogy hagyjam, hogy az én bizonytalankodásom miatt a Te nevedet érje gyalázat. Taníts meg arra, hogy a szeretet irányítsa ítéleteimet és magatartásomat, és ne keressem a magam dicsőségét, de ne hagyjam megcsúfolni a Te rám is bízott dicsőségedet! Ámen.