Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Viselj gondot a szegényekre

"Az Úr enyhülést ad betegágyán" (Zsolt 41,4)

Jól figyeljük meg (2. vers), hogy ez az ígéret azoknak szól, akik törődnek a szegényekkel. Te is ilyen ember vagy? Ha igen, akkor neked is szól ez az Ige, de csak akkor! Lásd: betegség idején hogy megáldja a szegények Istene az olyan embert, aki törődik a szegényekkel! Örökkévaló karjával támogatja lelkét, enyhülést ad neki, betegágyát puhává, kényelmessé teszi. Milyen gyöngédnek és együttérzőnek ismerjük meg Istent ebben a képben; milyen közel hozza Istent betegségre hajlamos, erőtlen életünkhöz. Ki hallott valaha arról, hogy a pogány istenek bármelyike, Jupiter, vagy akár az indiai vagy kínai bálványistenek ilyet tettek volna. Így csak Izráel Istene beszél. Ő "betegápolóként" áll oda az övéi ágya mellé, és gondozza őket. "Ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít" (Jób 5,17). Még ájulásunk is áldott, ha az Úr keblén tudhatjuk magunkat (keblére hanyatlunk), és ott nyerhetünk új erőt. A kegyelem a legjobb gyógyszer; az isteni szeretet a legjobb serkentő a betegeskedő számára. Erőssé teszi a lelket, még ha a soványságtól a csontok át is látszanak a bőrén. Nincs különb orvos az Úrnál, nincs jobb gyógyszer, mint az Ő ígérete, nincs jobb bor, mint az Ő szeretete. Kedves olvasóm, ha idáig elmulasztottad a szegények iránti kötelességedet, lásd meg, mit vesztesz el ezzel, légy ezután a szegények barátja és segítője.