2017. június 28., szerda

Alfred Christlieb-Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

  Most azért küldj el, gyűjtsd hozzám az egész Izraelt a Kármel hegyére! l.Kir 18,19

Akháb teljesítette Illés követelését. Összegyűjtötték Izrael egész népét és a Baál 450 prófétáját. Ott álltak a hegyen szemben egymással. Egyik oldalon a nép és Baál 450 prófétája, akik a népet eltévelyítették, a másik oldalon Illés, aki Isten ügyét képviselte. Micsoda aránytalanság: tízezrek egy ellen! Ha a többség szavazata döntött volna, akkor Illés elveszett volna. Illés azonban maga mellett tudta Istent és az Ő Igéjét. Aki Isten Igéjéhez ragaszkodik, azé a győzelem. Sohase higgyük azt, hogy a győzelem ott kell hogy legyen, ahol nagyobb a tömeg, a hatalom és az erőszak! Istenen múlik minden, s nem az ellenség nagyságán. A Zsoltárok 56,5-ben azt mondja Dávid: "Isten által dicsekedem az Ő Igéjével. Az Istenben bízom, nem félek, ember mit árthatna nékem"? Az embereket tekintve mindig az Úrhoz való viszonyunk a fontos. Ezért szólhat Illés így a köréje összegyűlt népnek: "Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek Őt, ha pedig Baál, kövessétek azt"!


Ha az embernek a csípője fáj, s így kell mennie, felsőteste ide-oda mozog, így a sántítás az illető számára nagy megerőltetést jelent. Az egészségeseknek semmi okuk nincs arra, hogy az ilyeneket megvessék. A testileg sántítók között vannak egészen derék, jellemes emberek.

Csak az átvitt értelemben való sántítás gonosz dolog, amikor a szív sántít ide-oda az Úr és a bálványok között. Ne hasonlítsunk soha Izraelhez, aki az igaz Isten tisztelete és a Baál tisztelete között ide-oda sántikált! Ez nagy szégyen!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése