l.Sám 10,22 ,l.Sám 15,12
Tegnap Dávid alázat-létráját láttuk, ma nézzük Saul kevélység-létráját!
Egykor Saul is kicsi és alázatos volt. A királyválasztásnál elrejtőzött.
Rejtettségben akart maradni. Áldott dolog az elismerésről és dicsőségről lemondani. Saul azonban nem maradt meg ebben az alacsonyságban. Milyen mássá lett! Megsemmisítő csapást mért az amálekiták hatalmas népére. Ez a fejébe szállt. Nem vágyik már az el-rejtettségre, mint a királyválasztásnál. Emlékoszlopot állít magának. Dicsőségét a jövőre nézve is biztosítani akarja. Azt akartja, hogy nevének emlékezete és dicső tette az utókor számára is fennmaradjon. Nem az már, aki egyszer elrejtőzött a holmik közé. Veszélyes magasságba jutott, ahonnan lezuhant a pusztulásba. Isten, akiről ezt mondja az Ige: "Ami az emberek közt magasztos, az Isten előtt utálatos" - elvetette őt. Hogy a kevélysége okozta ezt, erről Sámuel szavai is bizonyságot tesznek, aki Isten megbízásából ezt mondja Saulnak:
"Nemde kicsiny
voltál a magad szemei előtt is, mindazáltal Izrael törzseinek fejévé
lettél... Mivel te megvetetted az Úr beszédét, Ő is megvetett téged,
hogy ne légy király". (lSám 15,17. 23)
Saulnak sok követője van. Ezrek kapaszkodnak fel vele a kevélység létráján, anélkül, hogy ezt sejtenék. Ez a legveszedelmesebb létra, ami létezik. Az ember felemelkedik rajta a felhők közé, s végül lezuhan a halált hozó mélységbe.
Választanunk kell, kit akarunk követni: Dávidot, vagy Sault. A korszellem hamis magasságokba csalogat, Isten Lelke a szív alázatába, amelyben Megváltónk is élt.
Nem akarjuk Őt követni?
Saulnak sok követője van. Ezrek kapaszkodnak fel vele a kevélység létráján, anélkül, hogy ezt sejtenék. Ez a legveszedelmesebb létra, ami létezik. Az ember felemelkedik rajta a felhők közé, s végül lezuhan a halált hozó mélységbe.
Választanunk kell, kit akarunk követni: Dávidot, vagy Sault. A korszellem hamis magasságokba csalogat, Isten Lelke a szív alázatába, amelyben Megváltónk is élt.
Nem akarjuk Őt követni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése