Varga László: Isten asztaláról

"Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: Mester... Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz? ... - Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ. ... Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek ..."      János 8,1-9

Egyike a ravasz próbálkozásoknak, hogy Jézust beszédében megfogják: vagy a mózesi, vagy a világi törvénnyel kerüljön szembe. Jézus nem mondta, hogy a törvény érvénytelen. Aki bűnös, méltó a halálra. Csak a bírák illetékességét kérdőjelezte meg. Nincs jogunk egymás felett ítéletet mondani. Sokan károsnak tartják, hogy minden embert bűnösségének belátására késztet a hit, mert ezzel sérti az emberek öntudatát. Kell az ahhoz, hogy testvérnek lássuk a nálunk gyengébbeket, bűnösebbeket is. Aki nem akarja elismerni saját bűnös voltát, soha nem tud megértéssel fordulni mások felé. Milyen könnyen dobnak ma is követ egymásra magukat erre méltónak tartó emberek! Tiszteletre méltóbbak voltak Jézus kísértői, amikor elsomfordálásukkal elismerték bűnösségüket. Nem biztos, hogy hasonló helyzetben ma nem kerülne bőven, aki vállalná a kődobálást. Az egyetlen bíró, aki illetékes lett volna halálra ítélni a reszkető bűnös asszonyt, nem ítélt. Kegyelmezett. De nem következmények nélkül. Ítélete: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és többé ne vétkezz!" - mindnyájunkra érvényes.

Kegyelmes Istenem, ilyen ítélettel fordulj hozzám is, amikor tetten érsz bűneimben! Bevallom, hogy bűnös vagyok, mégis milyen sokszor ítélkezem mások felett. Őszintén ítélkezem. Nagyon felháborít, nem az, amivel csak magának okoz kárt valaki, de a kíméletlen kizsákmányolás, a mások bőrén kívánó meggazdagodás, a belegázolás mások becsületébe, és ehhez hasonló bűnök. Kell az az alázat, hogy én is bűnös vagyok, hogy lecsillapodjam. Hogy ne dobáljak követ akkor, amikor nincs is igazam. Hogy tudjam, én se vagyok illetékes az ítélkezésre. De ha felettem ítélkeznek illetéktelenek, kérlek, engem is védj meg! Úgy is, hogy közben figyelmeztetsz: többé ne vétkezzem. Ámen.