,,Mert nem kaptatok szolgaság szellemét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Szellemét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! ,,- Róma 8:15
Egyik este, dicsőítő összejövetel után kiléptem egy barátommal az utcára, és hirtelen rácsodálkoztunk a körülöttünk lévő gyönyörűségre.
Olyan metsző, tiszta téli éjszaka volt, amikor a hold és a csillagok fényétől eláll az ember lélegzete. Azt mondtam a barátomnak: „Tommy, nézd ezt!” Szent Szellemtől ragyogó mosollyal felnézett az égre, és gyengéd hangon így szólt: „Az apukám műve!”
„Az apukám…” Soha nem felejtem el, ahogy ezt mondta.
Van, aki talán azt gondolja, hogy nem szabadott volna ilyen bizalmasan beszélnie Istenről, de nincsen igazuk. Igei dolog így beszélni Róla. Az Újszövetségben van egy görög szó az atyára: Abba. Ennek a szónak a legpontosabb forása az Apuka. Bensőségességet sugároz, és olyan kapcsolatról tesz tanúbizonyságot, amely sok együtt töltött idő alatt fejlődik ki.
Az Atya egy dolog. Az Apuka egy másik.
Gyerekkoromban az édesapám valamikor az apám volt, valamikor pedig az apukám. Amikor kacsára vadásztunk, akkor az apukám volt. Amikor megparancsolt valamit, és azonnal engedelmeskednem kellett, akkor az apám volt.
Isten is ilyen. Az Atyád és az Apukád is. Van, amikor nagyon komolyan és lényegre törően beszéltek egymással. Máskor könnyedek vagytok. De bárhogy is legyen, ha elég időt töltesz Vele ahhoz, hogy megismerd Őt, garantálom, hogy állandóan közel akarsz majd lenni Hozzá.
Igei olvasmány: Róma 8:14-18
Olyan metsző, tiszta téli éjszaka volt, amikor a hold és a csillagok fényétől eláll az ember lélegzete. Azt mondtam a barátomnak: „Tommy, nézd ezt!” Szent Szellemtől ragyogó mosollyal felnézett az égre, és gyengéd hangon így szólt: „Az apukám műve!”
„Az apukám…” Soha nem felejtem el, ahogy ezt mondta.
Van, aki talán azt gondolja, hogy nem szabadott volna ilyen bizalmasan beszélnie Istenről, de nincsen igazuk. Igei dolog így beszélni Róla. Az Újszövetségben van egy görög szó az atyára: Abba. Ennek a szónak a legpontosabb forása az Apuka. Bensőségességet sugároz, és olyan kapcsolatról tesz tanúbizonyságot, amely sok együtt töltött idő alatt fejlődik ki.
Az Atya egy dolog. Az Apuka egy másik.
Gyerekkoromban az édesapám valamikor az apám volt, valamikor pedig az apukám. Amikor kacsára vadásztunk, akkor az apukám volt. Amikor megparancsolt valamit, és azonnal engedelmeskednem kellett, akkor az apám volt.
Isten is ilyen. Az Atyád és az Apukád is. Van, amikor nagyon komolyan és lényegre törően beszéltek egymással. Máskor könnyedek vagytok. De bárhogy is legyen, ha elég időt töltesz Vele ahhoz, hogy megismerd Őt, garantálom, hogy állandóan közel akarsz majd lenni Hozzá.
Igei olvasmány: Róma 8:14-18
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése