Carl Eichorn -
"És Asa megújította az Úr oltárát. És Asa anyját, Maákát is letette a trónról, hogy ne legyen királynő. "(2 Krónika 15, 8. 16)
Jahve oltárát a bálványimádás miatt elhanyagolták és romokban állt.
Szívünk az Úr oltára kell legyen, de a bűn megszentségtelenítette. Ezen
az oltáron szent tűznek kellene égnie, ehelyett azonban a tisztátalan
vágyak tüzétől kialudt kráter lett. Az Úr Jézus áldozata által újra
Isten templomává leszünk, szívünk pedig oltárrá lesz. Ehhez komolyan
szánjuk oda magunkat!
A legnehezebb lépés Asa számára saját
anyjának elmozdítása volt. Ezzel saját testébe vágott. Mint anyakirálynő
befolyásos tisztséget élvezett, azonban sajnos, bálványimádó volt. Most
a saját fia vetett véget ennek; bálványait megsemmisítette. Bizonyára
nagyon nehezére esett ez a fiúnak. Az embernek nem könnyű, hogy
legközelebbi vérrokonával szemben kíméletlenül és határozottan állást
foglaljon az igazság mellett. Jákób hamis kíméletből tűrte kedvenc
feleségének, Rákhelnek a bálványait. Csak akkor lépett közbe, amikor
felülről komoly intést kapott (1 Móz 35).
Sokszor
megfigyelhetjük, hogy szülők, különösen édesanyák, hamis
engedékenységgel elrontják gyermekeik életét. Nem akarják elveszíteni
gyermekeik szeretetét, nem akarják eltaszítani őket, inkább - mintha nem
látnák, vagy nem tudnák az igazságot - sok mindent megtűrnek, amivel
szemben komolyan fel kellene lépniök. A gyerekek irányítják a szülőket.
Isten komolyan veszi, ha valaki apjáról vagy anyjáról, vagy testvéréről,
gyermekéről azt mondja: "Nem ismerem őt!" (5 Móz 33, 9). A gyermekeknek
nem használ, sőt csak árt nekik, ha gyengeségből mindent elnéznek
nekik.
Boldog az az ember, aki rendíthetetlenül ragaszkodik az
igazsághoz és azt keresztül is viszi (Gal 2, 5), mégha ez azzal a
veszéllyel is járna, hogy elidegenülés következik be. Jobb egy időre
mindent elveszteni és a végén mégis megnyerni. Amikor Asa saját anyját
letette a trónról, vérzett a szíve és bizonyára anyjának is nagyon fájt
ez. De ez volt az egyetlen út, hogy belátásra jusson, ha egyáltalán
képes volt még rá. Nagy áldás van a rendületlen határozottságon. Amit
pillanatnyilag elveszítünk, azt megnyerjük az örökkévalóságnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése