Hét témája: A mennyország
Olvasmány: Ef 1,9–10. 
Sokkal nagyobb egység van a világban, mint ahogy azt az apró események mutatják. De egyszer ez majd meg is mutatkozik.
„Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van.”
Magyarázat
Ahol két hívő találkozik, ott legalább három vélemény ütközik – legalábbis tapasztalatom szerint. A versengő, a másikat mindenáron meggyőzni akaró keresztény sok fájdalmat okoz, még a másik hívőnek is.
Aquinói Tamás, a híres középkori teológus arra törekedett, hogy lefektesse a skolasztikus teológia alapjait, és megírja a keresztény teológia összegzését. Sokakkal szállt vitába filozófiai alapokon a Szentírás kijelentéseivel kapcsolatban.
Élete vége felé volt egy látomása, ami után nem sokat beszélt, és semmit sem írt többé! Amikor rendtársa sürgetve kérte tőle, hogy írjon és fejezze be a Summáját, ezt mondta: „Nem tudok, Reginald testvér, nem tudok. Amit írtam, mind polyvának tetszik ahhoz képest, amit láttam!” Hogy mit láthatott látomásában, nem tudjuk.
A mennyei megtapasztalás olyan tökéletes lesz, aminek fényében, tisztaságában el fog tűnni mindaz, ami ma falakat épít a keresztények közé. Mindannyian szánkra tesszük a kezünket, amikor részesei leszünk a mennyei látás csodájának, és rádöbbenünk emberi igazságaink súlytalanságára. Ámulni fogunk azon, hogy Jézus Krisztus hogyan tudott ilyen sokféle egyházból, lelkiségből, kegyességi gyakorlatból egyetlen népet formálni önmaga számára.
(Dani Zsolt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése