Jeremiás könyve 12:5
Mindig is utáltam futni. Torna órákon gyalázatos számok jelezték a 100 vagy 400 méteres futásaim eredményét. Bezzeg amikor késésben voltam a zenekari szereplésről, le tudtam érni 9 perc alatt is otthonról a parton lévő Széchényi szoborhoz, pedig az egy fél órás gyalogút volt általában. Meg persze a buszhoz is tudtam futni, ha arról volt szó nehéz iskolatáskával, időnként magassarkú cipőben.
Manapság már csak ritkán futok. Kivéve ha a csöppség belelendül a motorozásba, de ez elvétve fordul csak elő. Ő inkább megvizsgálja az úton található összes kavicsot, és nem szokta sietősre fogni a dolgot. Még. Meg futok akkor is, amikor Dalodába igyekszünk, hátamon a poronttyal, mert ez a heti egy alkalom a kislányom egyik kedvenc elfoglaltsága, és onnan nem akarok elkésni.
És persze futok önmagam után, a soha véget nem érő, elintézetlen teendők után. A lakásban uralkodó rendetlenség után. És sokszor érzem magam a Jordán sűrűjében fuldoklóként. Sokszor érzem, hogy elegem van, most már legyen vége, most már jöjjön valami igazán Jó az egész világban.
Tudom, hogy nem vagyok egyedül. Vannak, akiknek az enyémhez képest sokkal nagyobb sodrású Jordánokkal kell megküzdeniük, és sokkal gyorsabb lovakat kell utólérniük. Az élet mindannyiónk számára tele van kihívásokkal és küzdelmekkel. Néha könnyedén, néha piszok nehezen vesszük ezeket az akadályokat. De egy biztos. Nem kell egyedül küzdenünk.
Ma reggelre Isten egy különleges üzenetet tartogatott számodra és számomra. Bírni fogod! Vele! Nem áltat azzal, hogy minden sokkal könnyebb lesz, hogy eltűnnek életedből az embertpróbáló nehézségek. De azt megígéri, és állja is a szavát, hogy mindezekben a próbákban veled fog küzdeni. Érted fog küzdeni. Nem kell egyedül szembenézned életed Góliátjaival. Nem kell egyedül úsznod az árral szemben. Isten melletted harcol. Isten vívja a te háborúdat. És te már most győztes vagy.
Hát nézz bátorsággal az előtted álló hétre! Menni fog, barátom! Jöjjön a Jordán örvénye vagy a harci lovak dübörgő patarengetege, te állni fogod a sarat. Mert Isten nem hagy magadra.
Bejegyezte: Sz-Cs. Andi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése