Ruff Tibor: ÚTON HAZAFELÉ 5.rész

Isten Igéjének hitelessége
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. (Zsolt 12:7)

Ne gondoljátok, hogy eltörölni jöttem a Törvényt vagy a Prófétákat: nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy teljessé tegyem őket. Mert úgy van, ahogy mondom nektek: ameddig az ég és a föld meg nem semmisül, egyetlen „i” betű vagy egyetlen írásjel sem tűnik el a Törvényből, amíg az egész meg nem valósul! Aki tehát csak egyet is eltöröl a legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, a legkisebbnek fogják mondani a mennyek királyságában; aki viszont teljesíti azokat, és tanítja is, azt nagynak fogják mondani a mennyek királyságában. (Mt 5:17–19)

…és az Írás föl nem bontható. (Jn 10:35b)

A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. 

(2Tim 3:16–17)

Qumráni tekercs. Egyetlen i betű vagy egyetlen írásjel sem tűnt el

Mert nem kitalált mesék [mítoszok] nyomán ismertettük meg veletek a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemtanúi voltunk nagyságának. Mert amikor az Atya Istentől abban a megtiszteltetésben és dicsőségben részesült, hogy a felséges dicsőség ilyen hangja szólt hozzá: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”, ezt az égből jövő hangot mi hallottuk, mivel együtt voltunk vele a szent hegyen. És biztosabban birtokoljuk a prófétai beszédet is, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint a fáklya fényére egy elvadult [száraz, lakatlan, szemetes, sötét] helyen, amíg felvirrad a nappal, és feljön a hajnalcsillag a szívetekben, és megértitek legelőször is ezt: az Írás egyetlen próféciája sem származik egyéni magyarázatból, mert sohasem indult ki ember akaratából prófécia, hanem a Szent Szellemtől indíttatva [vitetve, hordoztatva] szólaltak meg Isten szent emberei. (2Pt 1:16–21)

Személyes, valódi, élő istenhitet a hagyomány nem képes létrehozni. A hit Isten szuverén, természetfeletti érintése nyomán jön létre az emberekben az írott Igén alapuló, és nem a hagyomány, hanem a Szent Szellem természetfeletti befolyása alatt történő igehirdetés által. Az egyházi hagyománynak semmiféle valódi, isteni megelevenítő ereje nincsen, még akkor sem, ha a hagyomány egyes elemei összhangban is állnak az Igével – mert ez természetesen előfordulhat. 

Ám még ez utóbbi esetben sem válhat a tradíció e részlete egyenrangúvá az írott Igével. A keresztény életvezetésben mind egyéni, mind közösségi szinten egyedül Isten írott Igéje és a Szent Szellem játszhat szerepet, illetve kettejük kölcsönhatása az élő igehirdetésben. Mindezek miatt ahhoz, hogy hiteles keresztény életet éljünk, le kell szögeznünk: a hagyomány egészét és minden részletét teljes mértékben alá kell rendelnünk Isten írott Igéjének és a Szent Szellemnek, s ezeknek jogukban áll a hagyományt megítélni, megváltoztatni, felülbírálni, sőt akár elvetni is. 

Sőt: hagyományra voltaképp egyáltalán nincs szükség a helyes keresztény életvezetéshez: elég a Biblia és a Szellem.