Olvasmány: ApCsel 4,23–31
Szép lehet egy szólóének is, de a harmonikus többszólamú kórusnál nincs erőteljesebb.
Két szempontból is különleges ez az imádság a hét során tanulmányozottakhoz képest. 1. Az eddigiekben kizárólagosan megszólított mennyei Atya mellett a megváltó Jézus Krisztus és a vigasztaló Szentlélek is azonos joggal része az imádságnak. 2. Itt nem egyéni könyörgésről van szó, hanem a gyülekezet testvérisége közösségileg emeli fel szavát az Úrhoz. Ez már az a kinyilatkoztatási-teológiai szint, amelyben mi magunk is élünk ma. Baptista liturgiánk sajátossága az imaóra. Igaz, sok alternatív forma egyre inkább kiszorítani látszik, de még mindig egyedülálló lehetőség arra, hogy mint egy-egy nagy gyülekezeti család tagjai, közösségileg szólítsuk meg Istent, egymás szavát is hallva. Ragadjuk meg a lehetőséget, amíg van! Kulcskifejezése a helyzetleírásnak, hogy „egy szívvel és egy lélekkel” kiáltottak Istenhez. Ez a sajátossága a közösségi imádságnak, tudniillik hogy összehangolja a testvériséget. Egyúttal annak fokmérője is, hogy mennyire valós az egység és az egyetértés a gyülekezetben. Törekedj arra, hogy ne csak az egyéni imaéletedet pallérozd, hanem tégy hozzá aktívan a gyülekezetedéhez is!
(Várady Endre)
23„Amint elbocsátották őket, elmentek övéikhez, és elbeszélték, miket mondtak nekik a főpapok és a vének. 24Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez, és így szóltak: „Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, 25te mondtad atyánknak, a te szolgádnak, Dávidnak szájával a Szentlélek által: Miért zúdultak fel a pogányok, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot? 26Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen. 27Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, 28hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. 29Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; 30te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által.” 31Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét.”
Két szempontból is különleges ez az imádság a hét során tanulmányozottakhoz képest. 1. Az eddigiekben kizárólagosan megszólított mennyei Atya mellett a megváltó Jézus Krisztus és a vigasztaló Szentlélek is azonos joggal része az imádságnak. 2. Itt nem egyéni könyörgésről van szó, hanem a gyülekezet testvérisége közösségileg emeli fel szavát az Úrhoz. Ez már az a kinyilatkoztatási-teológiai szint, amelyben mi magunk is élünk ma. Baptista liturgiánk sajátossága az imaóra. Igaz, sok alternatív forma egyre inkább kiszorítani látszik, de még mindig egyedülálló lehetőség arra, hogy mint egy-egy nagy gyülekezeti család tagjai, közösségileg szólítsuk meg Istent, egymás szavát is hallva. Ragadjuk meg a lehetőséget, amíg van! Kulcskifejezése a helyzetleírásnak, hogy „egy szívvel és egy lélekkel” kiáltottak Istenhez. Ez a sajátossága a közösségi imádságnak, tudniillik hogy összehangolja a testvériséget. Egyúttal annak fokmérője is, hogy mennyire valós az egység és az egyetértés a gyülekezetben. Törekedj arra, hogy ne csak az egyéni imaéletedet pallérozd, hanem tégy hozzá aktívan a gyülekezetedéhez is!
(Várady Endre)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése