Bír 4,9
Izrael Isten iránti engedetlenségben maradt. Nem irtotta ki a kanaánitákat. Ezért Isten engedte, hogy a leigázott törzsek úgy megerősödjenek, hogy Izrael fölé kerekedjenek, és beteljesüljön a félelmetes figyelmeztetés: "szálkákká lesznek szemetekben, és tövisekké oldalaitokban". (4Móz 33,55)
Amikor aztán Izrael az Úrhoz kiáltott, Ő támasztott nekik "szabadítót", egy bírót, vagyis olyan embert, aki felemelte és megsegítette Izraelt. Egy ilyen emberről beszél a Bírák 4.
Báráknak hívták, a hit és imádság embere volt. Az ő idejében Izrael Jábin kanaánita királynak a szolgaságában volt, akinek volt egy ügyes hadvezére: Sisera. 900 sarlókéses vas-harcikocsija hadseregét Izrael számára legyőzhetetlenné tette.
Isten felszólította Bárákot, hogy gyűjtsön sereget Jábin igájának lerázására. Bárák hite azonban nem ért addig, hogy a harcot elkezdje. Isten Izraelben másokat is meghagyott, akik megmaradtak a hitben és imádkozó életben. Ezek Debóra prófétanő köré gyülekeztek. Ez a bátor asszony követeket küldött Bárákhoz, magához hívatta, és ezt mondta neki: "Avagy nem parancsolta-e meg az Úr, Izrael Istene: Menj el... és Siserát Jábin hadvezérét kezedbe adom". Bárák azt felelte: "Ha velem jössz, elmegyek"!
Báráknál az lesz nyilvánvaló, ami nekünk is gyakran bajt okoz. Isten világos parancsa és Igéje nem elég. Szeretnénk emberi támaszt és védelmet tudni magunk mellett, ahelyett, hogy egyedül Isten Igéjére támaszkodnánk. Debóra akkor - az ügy érdekében - elment a harcba, de ezzel Bárák győzelmi koszorújából kitört egy szép ág.
Mindez arra tanít, hogy hitünk és engedelmességünk egyedül az Úron és Igéjén nyugodjék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése