Fiúk és lányok ezrei vak szenvedélytől vezettetve mennek házasságba, amely azután már e földön egy darab pokol lesz. A nem sikerült házasságok száma egyenes arányban növekszik az erkölcstelenséggel. Sámsonnál láthatjuk, hogy házasságkötésénél semmit sem törődött azzal a kárral, amely abból következett rá. Megvetette a tapasztalt idős emberek tanácsát, az ő esetében saját szüleiét, akik pedig istenfélő, hűséges emberek voltak. Óvva intették fiúkat ettől a kapcsolattól. "Hát nincsen a te atyádfiainak lányai között nő, hogy te elmégy, hogy feleséget végy a körülmetéletlen filiszteusok közül"?!
Sámson azonban minden figyelmeztetés ellenére így szólt: "ő kedves a szememnek". Ezeket a szemeket azonban, amiket megmérgezett a testi szépség, később kiszúrták!
Ó, bárcsak hallgatott volna Sámson a szóra! Ő azonban nemcsak kedves szülei tanácsát vetette meg, hanem Isten parancsát is. Mózes törvényében a pogányokkal való házasságot határozottan megtiltotta Isten. (2Móz 34,16)
Az Újszövetségben is ehhez hasonló utasítás van a házastársválasztásra nézve az lKor 7,39-ben: "szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az Úrban"! - ami azt jelenti, hogy a választás hívőre essék.
Egy végső, súlyos következményekkel járó tévedést abban követett el Sámson, hogy nem nézte választottjának a jellemét. Később a lány teljesen megbízhatatlannak, nem őszintének és fecsegőnek bizonyult. Ó, bárcsak Sámson jobban megnézte volna a lány szívét és jellemét, mint a szép arcát! Akkor sohasem kérte volna meg a kezét.
Minden párválasztásra is érvényes az Ige, amit Isten Sámuelnek a királyválasztással kapcsolatban mondott: "Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát..., mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van". Mily szívesen óv meg minket Isten a bajtól és szívfájdalmaktól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése