A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Kor 10,1-6
1 A Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki - némelyek szerint - szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok;
2 kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem annak a meggyőződésnek az alapján, amellyel merészen akarok fellépni némelyekkel szemben, akik úgy vélekednek, hogy mi test szerint élünk.
3 Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk;
4 hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.
5 Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre,
6 és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, amikor teljességre jut a ti engedelmességetek.
"Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre." (2Kor 10,4-5)
Itt az igehirdetés természetéről és hatalmáról olvasunk leírást. Az evangélium szava elsősorban felhívás bűnbánatra és a Krisztus által való szabadítás bejelentése. Ennek a szónak van ereje ahhoz, hogy megtérést és szabadítást eredményezzen, mert Isten Igéje.
De az evangélium több mint felhívás megtérésre és hitre. Olyan hatalom is, mellyel ki lehet pukkasztani az emberi okoskodás léggömbjeit, és olyan tüzérség, mellyel meg lehet semmisíteni az emberi gőg erődítményeit. Tulajdonképpen az evangélium nem csupán az emberközpontú gondolkodás leleplezésére szolgál, hanem arra is, hogy ezeket a gondolatokat foglyul ejtse a Krisztus iránti engedelmességre.
A keresztyének nem mindig fordítanak figyelmet az evangélium messzebbre ható következményeire. Túl gyakran olyan üzenetnek tekintik az evangéliumot, amelynek révén az emberi lélek és Isten között áll helyre a békesség. Nem mindig érzik meg azt, hogy az evangéliumnak van ereje befolyásolni azokat a gondolati sémákat is, amelyek uralják az egyetem intézményét és azokat az elgondolásokat, amelyek alakítják a harcot a munkaviszony területén.
Tudatában kell lennünk annak, hogy a mi magatartásunknak, ahogy a nemiség, a pénz, a tudomány és a háború kérdését nézzük, nagyon is sok köze van a Jézus Krisztusban való hitünkhöz, mivel ő a dolgok új rendjének a kezdete. A gondolatok és a magatartás ezen újrarendezését az hozza létre, hogy az evangéliumra hallgatunk.
Amikor a keresztyén harcos ezekre a különböző területekre és tájakra lép, nem szabad neki fegyvert cserélnie. A tudományos életben az lesz a kísértése, hogy a logikában bízzon, a politikában az, hogy az ékesszólásra támaszkodjék, amikor meg üzletről van szó akkor az, hogy a világi hatalom fogalomkörében gondolkodjék. De a mi "hadakozásunk fegyverei nem evilágiak (testiek).Isten Igéje eredményezi azt, hogy a gondolatok és a magatartás újrarendeződjenek.
Ahogy Isten az ő beszédével alkotott meg mindent az eredeti teremtésben, ugyanúgy Krisztus beszédével hozza létre az új teremtést.
"Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre." (2Kor 10,4-5)
Itt az igehirdetés természetéről és hatalmáról olvasunk leírást. Az evangélium szava elsősorban felhívás bűnbánatra és a Krisztus által való szabadítás bejelentése. Ennek a szónak van ereje ahhoz, hogy megtérést és szabadítást eredményezzen, mert Isten Igéje. De az evangélium több mint felhívás megtérésre és hitre. Olyan hatalom is, mellyel ki lehet pukkasztani az emberi okoskodás léggömbjeit, és olyan tüzérség, mellyel meg lehet semmisíteni az emberi gőg erődítményeit. Tulajdonképpen az evangélium nem csupán az emberközpontú gondolkodás leleplezésére szolgál, hanem arra is, hogy ezeket a gondolatokat foglyul ejtse a Krisztus iránti engedelmességre. A keresztyének nem mindig fordítanak figyelmet az evangélium messzebbre ható következményeire. Túl gyakran olyan üzenetnek tekintik az evangéliumot, amelynek révén az emberi lélek és Isten között áll helyre a békesség. Nem mindig érzik meg azt, hogy az evangéliumnak van ereje befolyásolni azokat a gondolati sémákat is, amelyek uralják az egyetem intézményét és azokat az elgondolásokat, amelyek alakítják a harcot a munkaviszony területén. Tudatában kell lennünk annak, hogy a mi magatartásunknak, ahogy a nemiség, a pénz, a tudomány és a háború kérdését nézzük, nagyon is sok köze van a Jézus Krisztusban való hitünkhöz, mivel ő a dolgok új rendjének a kezdete. A gondolatok és a magatartás ezen újrarendezését az hozza létre, hogy az evangéliumra hallgatunk. Amikor a keresztyén harcos ezekre a különböző területekre és tájakra lép, nem szabad neki fegyvert cserélnie. A tudományos életben az lesz a kísértése, hogy a logikában bízzon, a politikában az, hogy az ékesszólásra támaszkodjék, amikor meg üzletről van szó akkor az, hogy a világi hatalom fogalomkörében gondolkodjék. De a mi "hadakozásunk fegyverei nem evilágiak (testiek).Isten Igéje eredményezi azt, hogy a gondolatok és a magatartás újrarendeződjenek. Ahogy Isten az ő beszédével alkotott meg mindent az eredeti teremtésben, ugyanúgy Krisztus beszédével hozza létre az új teremtést.
Ezt az evangéliumot hirdetnie kell Isten népének, de nemcsak extenzív módon, vagyis az egész földkerekségen, hanem intenzív módon is, azaz az élet minden részére vonatkoztatva azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése