2017. május 23., kedd

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem


,,Az Úr Júdával volt, és kiűzte a hegység lakóit, de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak.,, -Bír 1,19


Kánaán legyőzve hevert Izrael lábai előtt. Pompás győzelmi ünnepet ültek. Egyes hegyvidékeken és völgyekben azonban még kanaániták laktak, Júda sem mert harcolni velük, mert vasszekereik voltak. Hallottunk már ezekről a gyilkoló eszközökről. Kerekeinek küllőiből sarlószerű kések álltak ki, és jobbra is, balra is lekaszálták az embereket. Józsué nem kívánta Izraeltől, hogy gondolkozás nélkül, saját akaratuk szerint minden kanaánita törzset kiirtsanak (Józs 17.), de azon volt, hogy ellenséges magatartást tanúsítsanak velük szemben, ne lépjenek szövetségre velük, és ne házasodjanak össze. Ha ez történne, akkor a kanaániták csapdává, hálóvá, ostorrá lesznek oldalaikban, és tövissé szemükben.

Hasonlót élünk át mi, keresztyének is. Jóllehet Júda oroszlánja kivívta a döntő győzelmet, szívünk mélyén azonban ott vannak a kanaánita maradványok, amin sírnunk kellene: a mélyen legyökerezett kedvenc bűnök: önzés, tisztátalanság, pénzszeretet, élvezetek, dicsőségvágy.

Ránk is vonatkozik, hogy ezekkel nem szabad kacérkodnunk, barátságos viszonyban lennünk, sokkal inkább ellenséges magatartást kell tanúsítanunk velük szemben! Sohasem felejtem el, hogy apám levelei között olvastam egy áldott életű igehirdető vallomását, akinek erkölcsi bukása miatt le kellett tennie lelkészi tisztjét. Ő írta, hogy gondolataiban régen ott volt már ez a bűn, de soha nem gondolta, hogy egyszer ilyen erővel rohanhatja meg.

Imádkozzunk azért, hogy az Úr álljon mellénk az ördög, bűn és világ elleni harcban, s győzze le ellenségünket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése